Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná, miután egyelőre nem tudni mit tartalmaz a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtási szabályzata - derül ki a Népszava cikkéből. A minisztériumoknál, háttérintézményeknél és kormányhivataloknál ennek alapján dől el, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük.

Egyelőre azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel.

Kapcsolódó

A korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a "jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg", de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet.

Ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni - mondta a napilapnak Kerekes Edit munkajogász. Egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottaknak.