A kelet-európai tőkepiacokra átterjedő pénzügyi válsággal foglalkozó írását nagyrészt a magyarországi helyzetnek szentelte szombati számában a Die Welt. A német konzervatív napilapban Daniel Eckert a cikk alcímében azt hangoztatta, hogy Magyarország egy új valutaválságtól tart. A szerző szerint a nemzetközi valutaalappal való tárgyalások bejelentése - egyelőre - megfékezte a forint további gyengülését. Utalt arra, hogy a 76 százalékos eladósodottság miatt az ország a kontinens keleti felének pénzügyileg legveszélyeztetettebb állama. Kiemelte, hogy Magyarország számára a külföldi valutában való magánadósságok külön veszélyt jelentenek. Ez ellen a magyar kormány drasztikus beavatkozással lépett fel - fogalmazott a szerző az MTI által ismertetett cikkben, beszámolva a végtörlesztéssel kapcsolatos törvényt. A valutaalappal bejelentett tárgyalások kapcsán az írás utalt arra: Magyarország megegyezésre törekszik ugyan a hitelezőkkel, ugyanakkor közölte, hogy nem hajlandó további költségvetési megszorításokra.

A magyar kormánynak az új típusú IMF-együttműködést célzó tárgyalási szándékát az eurozónán belüli viharokkal és a magyar kormánynak "az üzleti köröket elidegenítő", "ortodoxnak kevéssé" nevezhető stratégiájával magyarázta péntek délután megjelent számában a liberális Le Monde. A mértékadó francia liberális napilap bécsi keltezésű írása szerint az elmúlt hónapoknak "a nemzeti szuverenitás visszaszerzéséről szóló győzelmi retorikája" után "Orbán Viktor 180 fokos irányváltást" tett. A lap emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tagállamai közül a 2008-as pénzügyi válság kezdetén Magyarország elsőként fordult az IMF-hez támogatásért, majd a Fidesz elsöprő választási győzelmét követően távolságot tartott a nemzetközi szervezettől.

Kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött Orbán egyszerre próbálta meg drasztikusan csökkenti az államadósságot, több százezer munkahelyet létrehozni és véget vetni annak a megszorítási politikának, amely lefojtotta az ország növekedését és a fogyasztást - sorolta a Le Monde. Az IMF utolsó részletének lehívása helyett azonban a kormány - mint fogalmazott a lap - inkább a bankokat és a multinacionális vállalatokat adóztatta meg vagy visszaállamosította a magánnyugdíj-pénztárakat, de mindez nem volt elégséges ahhoz, hogy Magyarország új útra térjen. A szerző, Joelle Stolz arra is kitért, hogy a nemzetközi sajtóban egyre több negatív kommentár jelenik meg Magyarországról és Orbán 18 hónap után először saját pártja parlamenti frakciójával is szembe kellett, hogy szálljon az eva vitája kapcsán. Ezenkívül egy legfrissebb felmérés is - amely arra utal, hogy a Jobbik erősödik, s immár 19 százalékkal a második helyen áll - "végül meggyőzhette a hajlíthatatlan Orbánt, hogy itt az ideje engednie" - írta a Le Monde.

Tudósításban és kommentárban is foglalkozott a Der Standard című, az MTI által idézett szintén liberális osztrák napilap szombaton azzal, hogy a magyar kormány felvette a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. Az üres kasszák Canossa-járásra kényszerítették Orbán Viktort az IMF-fel kapcsolatban - írta Josef Kirchengast a vezető liberális napilapban megjelent kommentárban. A kormányfő szavaival - írta - ez így hangzik: "senki sem kényszerítheti többé Magyarországot gazdasági önállósága feladására". "Ha Orbán maga is hiszi, amit mond, akkor a valóság megtagadásának előrehaladott stádiumáról van szó. Ha be akarja csapni a lakosságot, akkor a tűzzel játszik" - vélekedett. A szabadjára engedett kiadásokkal az 1989 utáni összes korábbi kormány, beleértve az Orbán-kormányt, maga is aktívan aláásta az ország gazdasági önállóságát. Az ország egyszer, 2008-ban már az államcsőd szélén állt, a jelek szerint most ismét itt tart - írta. "A különbség az, hogy Orbán ezúttal nem tudja áthárítani a felelősséget" - fogalmazott. Emellett a kétharmados többségtől függetlenül nem tudja egyedül megoldani a hatalmas gazdasági problémákat. A szélsőjobboldali Jobbik lesz az első, amely elsőként és a leghangosabban szembesíti Orbánt a retorika és a realitás közötti szakadékkal" - áll a Der Standard kommentárjában.

Budapest most az EU oroszlánbarlangjába is be akar menni címmel írt a lap arról, hogy az IMF mellett az EU-val is tárgyalásokat kezdett pénteken a magyar kormány. A legtöbb budapesti közgazdász dicsérte, hogy Budapest az EU-hoz és az IMF-hez fordul. A Fitch hitelminősítő intézet is kedvező fordulatról beszélt, és a forint erőteljesen erősödött. Matolcsy György ragaszkodik ahhoz, hogy nem készenléti hitelt köt Magyarország, ebben az esetben a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line) és az elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line) jöhet még szóba - írta a lap. A cikkben idézik Darvas Zsolt közgazdászt, aki szerint az elővigyázatossági hitelkeret jöhet szóba, miután Magyarország "nem mintatanuló". A Bank of America egy elemzése szerint - írta a lap - számos konfliktusra lehet számítani Magyarország és leendő hitelezői között. Darvas kedvezőbben látja a helyzetet. A legtöbb különadó 2013-ban lejár, a bankadó marad ugyan, de kisebb lesz. A Széll Kálmán tervvel emellett Magyarország az EU és az IMF számos várakozását teljesítette, a munkanélküliség drámaian csökkent és a kormány takarékoskodni akar az államigazgatásban és az állami vállalatoknál - mondta a közgazdász az osztrák lapnak.