Bár első látásra jó ötletnek tűnhet a közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztása (a fővárosra és Pest megyére), azt a magyar kormány nem tervezi, ráadásul a folyamat évekig tartana, miközben a megye nem jutna több uniós támogatáshoz - derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter írásos válaszából. A tárcavezető Korondi Miklós jobbikos képviselő kérdésére magyarázta el mindezt.
Az átsorolás három évig tartana
Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2003. május 26-án fogadta el rendeletét a statisztikai területi egységek közös osztályozási rendszerének (NUTS-beosztás) kialakításáról. A szabályok alapján a besorolás megváltoztatása 3 évente, az Európai Bizottság (EB) által meghatározott időszakonként lehetséges, amely az erről szóló döntés meghozatalát követő második év január 1-jén lép hatályba. A módosítás akkor kezdeményezhető korábban, ha egy tagállam közigazgatási rendszerének átalakítása a területi határok (Magyarországon a megyehatárok) olyan módosításával jár együtt, amely érinti a NUTS-beosztást is. Mivel ilyen közigazgatási határmódositás nem merül fel Magyarországon, igy 2014-ig, az új uniós tervezési időszak kezdetéig csak akkor lett volna esély Budapest és Pest megye különválasztására, ha azt az előző kormány 2010. első felében kezdeményezte volna.
A régió-lehatárolás módosítását 2013 elején lehet újra kezdeményezni. Ezzel kapcsolatos döntését az EB 2013 második felében hozhatja meg, de hatályba csak 2015. január 1-jétől lépne, egy évvel a 2014-től induló új kohéziós támogatásokkal kapcsolatos döntések, és a nemzeti fejlesztési tervnek tekinthető úgynevezett partnerségi szerződés és annak operatív programjainak elfogadása után.
Az új támogatási ciklusra való tervezés tehát csak a jelenlegi régiós rendszerben folyhat. A 2015-től érvénybe lépő esetleges módosítás miatt a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó elfogadott programokat és a partnerségi szerződést újra kellene tárgyalni az EB-vel, ami több hónapra megakasztaná a programok végrehajtását és bizonytalanságot eredményezne a kohéziós támogatások felhasználásában - magyarázta Matolcsy.
És így sem dőlne a támogatás
A közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztása esetén sem kapna Magyarország több EU-s fejlesztési forrást a GDP 2,5 százalékán rögzített támogatási felső határ (capping) miatt, viszont csökkenne a vidéki megyékben felhasználható támogatási források összege, a budapesti agglomerációs területeket is magában foglaló Pest megye javára - derül ki a válaszból.
Az új kohéziós politikai jogszabályok tárgyalása során az Orbán-kormány képviseli a fővárosi régiók lehetőségeinek maximalizálását. A közép-magyarországi régió többletfinanszírozására kétféle lehetőségek kínálkozik, melyek bővítése mellett kiáll a kabinet: a források kismértékű átcsoportosítása a többi magyar régióból, valamint a többi régió programjában megjelenített projektek a közép-magyarországi régió területén valósulnak meg. A központi régió számára emellett továbbra is hozzáférhetők lesznek a Kohéziós alap forrásai, valamint a piaci befektetések potenciálja is nagyobb a fővároshoz közeli Pest megyében, mint a vidéki megyékben - véli a miniszter.