A kiégett nukleáris üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat módosító javaslatainak vitájában jórészt az általános vitában is hangoztatott érveiket ütköztették a képviselők. A fideszes Tiba István ismertetése szerint az előterjesztés az új atomenergia-kapacitás során keletkező hulladék biztonságos elhelyezését biztosítja, egy új mélységi geológiai tároló kialakításával.

Tóth Bertalan (MSZP) szakmailag megalapozottnak nevezte a határozati javaslatot, amelyről szerinte nem is lenne nagy vita, ha a paksi atomerőmű bővítésének adatait nem titkosítja a kormány harminc évre. Az ellenzéki politikus szerint a bővítésről is egy, a mostanihoz hasonló parlamenti vitának kellett volna zajlania.

A jobbikos Kepli Lajos szerint a problémát az jelenti, hogy a kormány eljátssza az atomenergiával szembeni társadalmi bizalmat a paksi bővítés titkosításával, míg több ellenzéki párt és zöld civil szervezet alaptalan riadalmat kelt a radioaktív hulladék elhelyezésével szemben.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi uniós szabályozás alapján minden tagországnak magának kell gondoskodnia a radioaktív hulladék elhelyezéséről. Kiemelte továbbá, hogy a kiégett fűtőelemek elhelyezésének, valamint a használt blokkok leszerelésének költsége megegyezik az új blokkok megépítésének terhével.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, egyelőre még nem eldöntött, Magyarországon hol valósul meg a nagy aktivitású radioaktív hulladék geológiai tárolása.

És mi a helyzet a magyar klímavédelemmel?

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény módosításának vitájában Heringes Anita (MSZP) azt mondta, nem látják azt a felelősségteljes megoldást, amit az éghajlat védelme kíván. Kifejtette: az unióban közösségi forrásokból épülnek a szél- és naperőművek, itthon viszont leállították a finanszírozást és büntetőadót is kivetettek ezekre. Hozzáfűzte, hogy a kormány 50 milliárd forint fölötti értékű vagyonvesztést okozott azzal, hogy a szén-dioxid-kvótát áron alul értékesítették.

Kepli Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a kvótarendszer nem más, mint a szennyezés áthelyezése olyan országokba, ahol nincs életben a kiotói egyezmény, szerinte energiahatékonysággal lehet a klímaváltozást csökkenteni. Megjegyezte, hogy ha a decemberi klímacsúcson nem születik döntés a gázkibocsátás radikális csökkentéséről, akkor ez az egész "vihar egy pohár vízben".

Sallai R. Benedek (LMP) szerint addig, amíg nincs forrás és szándék a kormánynál arra, hogy a korábban elkezdett, majd leállított klímavédelmi munka folytatódjon, addig nem tudják támogatni a javaslatot.

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára azt mondta, a klímaadatbázis tevékenységét és rendszerét próbálják a javaslattal átláthatóbbá tenni.