Sokesélyesnek tekinthető a Hollandiában ma zajló parlamenti választás. Annyira szoros a verseny a közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb pártok között, hogy szinte lehetetlen megmondani, melyik politikai erő szerzi meg végül az elsőséget.

Annyi mindenesetre kiolvasható az előzetes adatokból, hogy a választók többsége a jobboldali pártok felé húz. Ugyanakkor egyik sem esélyes arra, hogy a szavazatok több mint 20 százalékát megszerezze. Ez alapján pedig egy valami borítékolható: nehéz koalíciós tárgyalások és komoly kompromisszumok elé néznek az élen végzők – írja a Reuters.

Kapcsolódó

Egy radikálisabb irányt képviselő jobboldali koalíció mindenesetre vélhetően

  • új atomerőművek építését hagyná jóvá;
  • korlátozná a bevándorlást és szigorítana ezen a területen;
  • finomítana az állattenyésztés és a műtrágya használatának visszaszorítását célzó terveken, engedve a gazdák tiltakozásának.

Egy centrista koalíció ezzel szemben

  • folytatná a megújuló energiaforrások egyre hatékonyabb kiaknázását, különös tekintettel az északi-tengeri szélerőművek folyamatos kiépítésére;
  • megakadályoznák az újabb földgázkutak megnyitását és a további fúrásokat;
  • kitartanának az állattenyésztés visszaszorítása mellett; valamint
  • növelnék a szociális kiadásokat, ennek keretében pedig a minimálbért is emelnék.

Arról, hogy ezek közül a tervek közül melyek valósulhatnak meg, nüanszok dönthetnek – akár egy-egy mandátumon is múlhat majd, ki alakíthat végül kormányt.

A választás főszereplői

Négy jelölt van, aki esélyes Mark Rutte miniszterelnök leváltására. A konzervatív vezető júliusban jelentette be negyedik kormánykoalíciójának váratlan összeomlását a migrációs politikával kapcsolatos koalíciós viták miatt. A politikus 13 évnyi kormányzás után távozik Hollandia éléről.

Rutte úgy döntött, nem követi a spanyol Pedro Sánchez példáját, és nem ő maga méreti meg magát az előrehozott választásokon. Úgy döntött, lemond a liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppárt (VVD) elnöki posztjáról is. Helyette Dilan Yeşilgöz indul a VVD jelöltjeként a választáson, a párt új vezetőjeként.

Dilan Yeşilgöz
Dilan Yeşilgöz
Kép: Reuters / Piroschka van de Wouw

Yeşilgöz maga is török bevándorló, aki – megválasztása esetén – Hollandia első női miniszterelnöke lenne.

Versenyben van Frans Timmermans is, az EU korábbi klímavédelmi főnöke, aki a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) összefogásának állt az élére.

Az élen „kakaskodók” között szerepel Pieter Omtzigt is, egy volt kereszténydemokrata politikus, aki elindította saját tiltakozó pártját. A Új Társadalmi Szerződés (NSC) programjának középpontjában a holland politikai rendszer reformja áll. Omtzigt esetében azonban a helyzet némileg pikáns, korábban ugyanis úgy nyilatkozott, nem pályázik kormányfői pozícióra akkor sem, ha az ő pártja bizonyul a legnépszerűbbnek.

A negyedik lehetséges befutó pedig Geert Wilders, egy iszlámellenes szélsőjobboldali politikus. Wilders az utóbbi időben igyekezett mérsékeltebb hangnemet megütni korábbi radikális megnyilvánulásaihoz képest, vélhetően abban bízva, hogy ezzel több szavazót tud maga és a Szabadságpárt (PVV) mellé állítani.

A Politico közvélemény-kutatási adatai szerint az állás az élen a következő:

  • Szabaddemokrata Néppárt (VVD) 18 százalék;
  • Munkáspárt, Baloldali Zöldek (PvdA-GL) 16 százalék;
  • Új Társadalmi Szerződés (NSC) 16 százalék;
  • Szabadságpárt (PVV) 15 százalék.

Pieter Omtzigt és Frans Timmermans televíziós vitája 2023. október 30-án
Pieter Omtzigt és Frans Timmermans televíziós vitája 2023. október 30-án
Kép: AFP / John Thys

A legfontosabb kampánytémák

A kampány alapvetően három téma köré rendeződött: a bevándorlással, az életszínvonallal és a klímaváltozással foglalkoztak legtöbbet a jelöltek.

A társadalmi problémák között legtöbbször a lakáshiányt és az egészségügyi rendszer hibáit emlegették. De sok szó esett arról is, hogy az országban egyre nagyobb a szakadék a szegények és a gazdagok között. Mindeközben Hollandia hagyományosan a társadalmi egyenlőségre törekvő nemzet hírében áll.

A bevándorlás már régóta kardinális probléma az országban. Egyre élesebb vita folyik az országban arról is, kellene-e korlátozni az országban tanuló külföldi diákok számát. A brexit óta Németország és Ausztria után Hollandia lett a harmadik legnépszerűbb célállomása a magyar diákoknak, ám angol nyelvű képzéseik miatt az európai diákok is szívesen választják egyetemeiket.