Az elmúlt hetek hazai és nemzetközi hírei a leminősítéstől a forintgyengülésen át az IMF-hitel lehetőségéig sorra vetették fel ugyanazt a kérdést: mit lép erre a jegybank. Két hete a monetáris tanács (mt) egy nem kamatmeghatározó gyűlést követően jelezte, hogy amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása. Holnap ül össze a tanács, hogy döntsenek az irányadó rátáról, az elemzők egy 50 bázispontos emelést tartanak a legvalószínűbb lépésnek.

Mekkora szigorítás volna elég?

Kapcsolódó

Egy kamatemelési ciklus meghirdetése, benne van a levegőben. Egy nagyobb egyszeri emelés mellett bár többen érvelnek, de annak több kockázata is van - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Nem lehet biztosan tudni, hogy mekkora szigorítás lenne elegendő, főleg, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatok alapján az árfolyam-menedzselésnek ez a formája nem működőképes. A kurzus nem a ráta függvényében alakult, miközben a kamat "túlemelésének" kockázatával is számolni kell. A fokozatosság mellett azonban lehet tesztelni, hogy a forint ideiglenesen vagy tartósan van a mostani gyengébb 310 feletti szinteken. Utóbbinál az inflációs kockázatok is számottevőek lennének, így ez további érv lenne később az emelés folytatása mellett.

Kérdés, hogy mit tud a jegybank egyedül tenni egy ilyen gazdasági környezetben. Ha a kormányzattal közösen, együttműködve tudnának a forint érdekében kommunikálni, az lenne a legnagyobb gyógyír a hazai devizának - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Az mt egyedül leginkább csak kamatemeléssel tud reagálni, amelynek az előzőhöz képest a hatása korlátozott, még egy nagyobb szigorítás esetén is.

Jól jöhet egy "B terv"

A legnagyobb kérdés, hogy a kormányzat hogyan tudja megnyugtatni a kedélyeket, csak ezután jön a jegybank - véli hasonlóan Németh Dávid, az ING vezető elemzője. Az első reakció márpedig ebből a szempontból nem túl pozitív. Ha lesz IMF-megállapodás az tényleg hozhat megnyugvást, addig viszont nem valószínű, hogy visszatérnének a hozamok az alacsonyabb szintekre. A tanács vélhetőleg 50 de inkább 100 bázispontos emelést léphet kedden, hosszabb távon pedig még többet. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyi ideig tarthat a hatása. A forint árfolyamában egyelőre az látszik, hogy miután péntek reggel fölment 316-ra az euró, azóta nem emelkedik tovább. Lehet, hogy azért, mert az MNB interveniál, de az is szerepet játszhat, hogy a leminősítés már be volt árazva, s most zárják pozícióikat akik shortolták a forintot. A kamatemelés mértéke attól is függ, hogy mennyit kell intervencióra költeni: ha sokat, akkor nagyobb emelés következhet, hiszen túl drága a forintárfolyam erősítése piaci műveletekkel.

A forinton túl a másik problematikus pont, amit kezelni kell, az a finanszírozás. A mostani hozamszintek azt jelzik, hogy nincs nagy igény a magyar állampapírokra, ugyanakkor az ÁKK sem nagyon akar ilyen árakon értékesíteni. Egy nagyobb szigorítás és egy piacbarátabb kormányzati kommunikáció azonban a forinton és a hozamokon is segíthet - véli Samu János, a Concorde makroelemzője. Hiába megfelelők a fundamentumok, a mostani időszakban eleve nehéz forrásokhoz jutni, a befektetők keresik a minőséget - tette hozzá Forián Szabó. Egy nagyobb összeg jár le jövőre, fontos, hogy rendelkezzen az ország egy "B tervvel", erre ideális lehet az IMF-hitel. A magyar gazdaság megítélésének jót tenne a Valutaalaptól importált hitelesség is - mondta Kondrát is. Az elmúlt időszakban ugyanis voltak olyan intézkedések (pl. végtörlesztés, magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása), amelyek ténye és azok kommunikációja sem segítette a befektetői bizalmat.

A Reuters által még a Moody's leminősítése előtt megkérdezett elemzők átlagosan év végére 6,75, jövő év végére pedig 6,55 százalékra várják a jegybanki alapkamatszintet.