A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A beruházások volumene a Napi Gazdaság konszenzusa szerint az idei első negyedévi 8,6 és a második negyedévi 5,9 százalékos zsugorodás után mínusz 3 százalékra szelídülhetett július−szeptemberben − a trend azonban változatlan. A kisebb mínusz alapvetően a tavalyi alacsony bázisnak és néhány egyedi beruházásnak köszönhető. (A KSH csütörtökön teszi közzé legfrissebb adatait.) A külső kereslet gyengélkedése miatt a feldolgozóipar továbbra is rosszul teljesít, miközben a bizonytalan hazai gazdasági kilátások sem indokolnak jelentősebb bővítéseket, ráadásul a bankok vállalati hitelezése továbbra is rendkívül szigorú. Ugyanakkor az EU által finanszírozott közlekedésfejlesztési projektek, különösen a vasútfejlesztések a közeljövőben felfuthatnak, amit az ágazat rendelésállománya is jelez.
Visszaesés lesz, az biztos, de nagy kérdés, hogy milyen hosszú távú folyamatokra lehet majd következtetni a beruházások szerkezetéből − mondta Németh Dávid, az ING szakértője. Az építőipar például jobb teljesítményt nyújthatott az előző negyedévi átlagoknál, miközben a hagyományos húzóágazatok − így a járműgyártás és a számítástechnika − beruházásai csökkenhettek. Beruházási fordulatot a közeljövőben sem vár Németh. Ahhoz élénkebb hitelezésre lenne szükség, valamint a termelőkapacitásokat sújtó különadóknak csökkenniük kellene. Mindezek miatt a GDP-arányos beruházási ráta a legalacsonyabb a régióban és tovább is süllyedhet − jó esetben egy-másfél év múlva beállhat egy stagnáló állapot. Jelenleg csupán 16 százalékos a ráta, miközben a régiós átlag 20−22 százalék, de például a cseheké 24 százalék.
Változatlan beruházási trendre számít Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. A multinacionális cégeknél azonban nem állt le teljesen a fejlesztés. A gépberuházások alakulását azért is nehéz "belőni", mert magas volt a bázis és nem tudni, hogy például az Audi fejlesztését mikor kezdik el aktiválni. Érdemes figyelni az építőipar mutatóját, ami a harmadik negyedévben pluszba kerülhetett. Az ágazatot az útszakaszátadások és a vasúti beruházások "támaszthatják meg". Nagy kérdés azonban, hogyan oszlanak majd el a fejlesztések, az uniós finanszírozású mozdonycsereprogram is 2015-ig fut, valamint sok más nagyobb tétel is több évre lesz lebontva − mondta az elemző. A negyedik negyedévben talán már éreztetheti hatását a csillebérci CERN-központ 48 milliárd forintos számítástechnikai beruházása, a következő években pedig a Mol 300 milliárd forintos beruházása, a Déli Áramlat, valamint a szegedi lézerközpont építése. Összességében a beruházások volumene idén 4,5−5,0 százalékkal csökkenhet − véli Suppan.