A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) április 26-án írt levelet Mariya Gabriel oktatásért is felelős európai biztosnak, mivel sok hallgató látja úgy, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa Programok sorsa politikai viták eszközévé vált.
A szervezet meghívta Magyarországra az európai biztost, hogy személyesen is lehetősége legyen beszélgetni az érintettekkel, modellváltó intézmények hallgatóival, oktatóival.
Sajnálatosan azonban, hogy a hallgatók törvényes érdekképviseletét ellátó szervezet az ügy fontossága és sürgőssége ellenére az elmúlt 23 napban érdemi választ nem kapott
– írta a HÖOK a Napi.hu-nak küldött levelében.
Szerencsétlen időzítés, hogy az európai oktatási ügyek élén épp most történik személyi váltás, de remélhetőleg az új biztos nyitottabb lesz a magyar hallgatókkal való kommunikációra.
A hallgatói érdekképviseleti szervezet meggyőződése, hogy bárki bármit gondol az ügyről, a magyar egyetemisták oktatáshoz vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható.
A helyzet megoldása érdekében széles körű összefogásra van szükség, így együttműködik a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, hogy segítse a korábban megkezdett aláírásgyűjtést, továbbá, hogy közösen egyetemi fórum sorozatba kezdjenek a hallgatók hangjának felerősítése céljából.
Navracsics nem aggódik
Egyébként a héten egyeztet Navracsics Tibor Brüsszelben, aki azt mondta: igyekeznek rövidre zárni a tárgyalásokat, hiszen az egyetemek vonatkozásában az Erasmus oktatási program 2024 második féléves időszakától kezdődő finanszírozása miatt lassan meg kell állapodniuk.
Kizárták Erasmus+ programokból Magyarországot
Januárban derült ki, hogy a modellváltó egyetemeket az Európai Bizottság átmenetileg kizárja az Erasmus+ programokból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból is, amíg az egyetemek kuratóriumában az Orbán-kormány politikusai is ülnek. Ezután kezdődött meg egy nagy átrendeződés az alapítványoknál.
Az Európai Bizottság szerint az egyetemek működése nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis azokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak, ráadásul magas rangú aktív politikusok, például miniszterek és államtitkárok is bekerülhettek a vagyonkezelő testületekbe, vagyis a kuratóriumokba.
Ezért a bizottság úgy döntött, hogy amíg az egyetemek kuratóriumában nem történik változás, addig a modellváltó egyetemek nem kaphatnak friss Erasmus és a Horizont támogatásokat.
A tiltás huszonegy magyar felsőoktatási intézményt érintett, többek között a Moholy-Nagy Művészet Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Corvinust is.
Februárban lemondtak
Gulyás Gergely még február 9-én a kormányinfón jelentette be, hogy az összes miniszter lemondott a kuratóriumokban betöltött pozícióikról. Többek között: Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály, valamint György László kurátor is lemondott a tisztségéről.
A döntés értelmében viszont a párt elnökségi tagjai és a kormányközeli polgármesterek továbbra is tagjai maradhattak a vagyonkezelő alapítványoknak. Wáberer György és Szili Katalin úgy döntöttek, hogy inkább a kormányzati pozícióikról mondtak le, csak hogy megtarthassák a kuratóriumi tagságukat. Szili Katalin a Pécsi Egyetemet fenntartó Universitas Qinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának tagja maradt úgy, hogy március elején lemondott a miniszterelnöki megbízotti pozíciójáról. Viszont lényegében azonnal elkezdett miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozni – erről itt írtunk.