Az indoklás nélküli felmentés jogintézménye az uniós jog és az Alapjogi Charta alapján nem vitatható - írta tegnapi közleményében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd kifejti, hogy a Debreceni Munkaügyi Bíróság által indoklás nélküli felmentések miatt indított jogorvoslati perek kapcsán beterjesztett előzetes döntéshozatali kérelmek esetében az Európai Bíróság hatáskör hiányában nem vizsgálhatja az indoklás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozás és az Alapjogi Chartaval való összeegyeztethetősége tekintetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy konkrét ügyekben ne lehetne a luxemburgi bírósághoz fordulni, ha valamennyi magyarországi jogorvoslati lehetőség kimerült már - kommentálta a Napi Gazdaság érdeklődésére a döntést Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára.

Az Ab szerint alkotmányellenes - új törvényt írtak

A szakszervezet álláspontja szerint ugyanis a jogbiztonság szempontjából az a lényeg, hogy a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2011 februárjában alkotmányellenesnek találta, és 2011 májusi határidővel hatályon kívül helyezte a közszolgálatban dolgozók indoklás nélküli elbocsátására lehetőséget adó jogszabályt. Azóta már a köztisztviselői törvény sem létezik, jelenleg csak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályozza az érintettek munkaviszonyát - az indoklás nélküli elbocsátás helyett pedig három, egyébként tartalmában azzal felérő indok - bizalomvesztés, méltatlanság és a vezető értékrendjéhez való alkalmazkodás hiánya - alapján lehet megválni a tisztviselőktől.

A szakszervezet tudomása szerint 2010 júniusa és 2011 májusa között közel 4500 közszolgálati álláshely szűnt meg a központi közigazgatásban, a háttérintézményekben és az önkormányzatoknál. Az indoklás nélküli felmentés miatt nem lehet megítélni, hogy hány esetben volt komoly alapja, és hány esetben szólt a döntés esetleges diszkriminációról.

Annyi bizonyos, hogy az MKKSZ tudomása szerint nagyjából 500 esetben indítottak a kirúgott tisztviselők jogorvoslati eljárásokat. Ezek egy része a munkaügyi bíróságokon sem jutott túl, mivel az indoklás hiánya miatt nem volt támadható a munkáltatói döntés, így a legtöbbször vagy hátrányos megkülönböztetés tilalmára, vagy az egyenlő bánásmódról szóló törvény passzusaira hivatkozva indultak a perek. Bár még vannak folyamatban lévő eljárások, eddig egyetlen nyertes perről sincs tudomásom - mondta Fehér József.

Kiss Melinda Katalin