Módosítják a halgazdálkodási törvényt amiatt, hogy pontosítsák a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) adatgyűjtési gyakorlatát, amelyet a szervezet a horgászkártyák kiállítása kapcsán szabálytalanul alakított ki - derül ki abból a törvényjavaslatból, amit Szűcs Lajos fideszes képviselő és a MOHOSZ elnöke nyújtott be a parlamentnek. Az adatvédelmi hatóság szerint a horgászszövetség korábban törvénytelenül kérte be a horgászoktól az adóazonosító jeleket, ezért az adókártyák megszerzett adatait meg kellett semmisíteni.

Az új törvényjavaslat szerint a horgászkártyák kiadásához a jövőben a MOHOSZ csak a horgászok természetes személyazonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja neve), lakcímét, kézbesítési címét és telefonos és elektronikus elérhetőségét kezelheti. Utóbbi megadása nem is kötelező, az adóazonosító jel pedig kimaradt a törvénymódosításból, így az alapján nem azonosíthatják majd a horgászokat.

Kapcsolódó

"Az okmányokkal igazolt személyes adatok kezelése az egyik alappillérét jelenti a jelenleg már több, mint 562 ezer főt számláló hiteles horgász nyilvántartási rendszernek. A nyilvántartásnak ugyanis biztosítania kell, hogy az abban szereplő személy egyedileg azonosításra kerüljön és egy személy a nyilvántartásban csak egyszer szerepelhessen" - szerepel a dokumentum indokló részében.

Korábban ezzel az egyedi azonosítással bőven akadtak gondok. Fontos része a törvényjavaslatnak, hogy még a törölt adatokat is 5 évig archiválják. Ez a horgászattól való hatósági eltiltás maximális mértékén alapul, továbbá azt hivatott biztosítani, hogy a nyilvántartott személy adatainak szándékos módosítási szándéka (például törlést kezdeményez, majd tudatosan részben hibás adatfelvétellel új regisztrációval akar az eltiltástól mentesülni) esetén az előzmény visszaellenőrizhető legyen.

Megfizettek érte

Tavaly jelentette be a MOHOSZ a Magyar Horgászkártyát, amely idén felváltotta a papíralapú horgászigazolványt. Sokan ebben csak annyit láttak, hogy egy felesleges csere, mivel lényegében ugyanazt tudja, mint a füzetszerű előd: rajta van a horgász neve, valamint egy QR-kód, és pontosan ugyanúgy a horgászjegyek vásárlásakor és a halőr ellenőrzésekor jut szerephez. A horgászok túlnyomó része plusz szolgáltatást sem kap miatta, miközben a közel 500 ezer érintett több mint egymilliárd forintot fizetett ki érte.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azonban idén nyáron megállapította: jogosulatlanul írták elő az érintetteknek, hogy az adókártyájuk neten beküldött fotójával igazolják magukat. A 444.hu cikke szerint a horgászszövetségnek amellett, hogy meg kellett semmisítenie a több mint 400 ezer beszkennelt vagy lefotózott adókártyaképet, ki kellett találnia, hogy az újonnan belépő horgászok milyen új módszerrel igazolhatják hitelesen a személyazonosságukat. Ennek lett az eredménye az új törvényjavaslat, amely nem meglepő módon személyit és lakcímkártyát kér csak az azonosításhoz, adókártyát nem.

Míg más civil szervezetek a napi működésért küzdenek, addig a MOHOSZ-nak nincsenek anyagi gondjai. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a szervezetet fideszes horgász vezeti: Szűcs Lajos elnök, kormánypárti színekben politizál a parlamentben. A kabinet stratégiai partnerséget is kötött vele, egyben a MOHOSZ lett 2030 végéig a legtöbb vízterület halgazdálkodási jogának haszonbérlője. Szűcsnek azt is sikerült elérnie, hogy az állami horgászjegyek bevétele 2018-tól a MOHOSZ-nál marad, ami évente mintegy 800 millió forintos bevételt jelenthet. Tehát most már nem szorulnak rá a közpénzekre, mint korábban, amikor több mint bruttó 90 millió forintot fordítottak a halászati őrök egyenruháira. A szervezet összesen négyszáz garnitúra formaruhát szerzett be, vagyis szettenként bruttó 230 ezer forintért öltöztettek fel egy-egy halőrt.