Jelentősen romlott az elmúlt egy évben is a hazai cégek túlélési rátája, az 5 éves kort a cégeknek már kevesebb mint 70 százaléka éri el, míg 10 éves korig a vállalkozások 46 százaléka jut el. Az elmúlt 15 évben fokozatosan csökkent a fiatal vállalkozások túlélési rátája, és ez a trend nem állt meg az elmúlt év során sem, sőt egy év alatt több mint 2 százalékpontot esett mind az 5, mind a 10 éves túlélési ráta - áll az Opten céginformációs vállalat kimutatásában.

"Az alacsony várható élettartam nem tesz jót a gazdaság stabilitásának, hiába jön létre több tízezer új vállalkozás évről évre, ha közülük csak kevesen jutnak el a hosszú távú, stabil működésig" - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.

Az elmúlt 5 évben növekedésbe fordult az újonnan induló cégek száma, 2019-ben például már több mint 29 ezer új cégez jegyeztek be hazánkban. A növekedő cégszámnak viszont akkor örülhetnénk igazán, ha az újonnan induló cégek a gazdaság szerves részévé válnának hosszú távon is. Az adatok viszont azt mutatják, hogy az új vállalkozások egyre kisebb százaléka tud sikeresen megbirkózni a "fiatalkori" éveivel.

Míg a 2000-es évek elején bejegyzésre került vállalkozások 85 százaléka érte meg az 5. és a 65 százaléka a 10. évfordulóját, ezek az arányok mára jelentősen lecsökkentek. A folyamatos csökkenés mellett különös figyelmeztető jel, hogy a csökkenés mértéke is erősödni látszik, azaz a folyamatnak még távolról sincs vége. Az 5 éves túlélési ráta 2 százalékpontot esett az elmúlt évben, és az azt megelőző évben is, de a 10 éves túlélési ráta is több mint 2 százalékpontot esett az elmúlt évben.

A 10 éves túlélési rátánál érdemes kiemelni, hogy a 2008/09-es válság idején sok kényszervállalkozás indult hazánkban is, így az abban az időszakban indult cégek alacsony túlélése talán nem olyan nagy meglepetés, annak ellenére, hogy az 5 éves túlélésükben még nem látszódtak komoly problémák. Annál komolyabb probléma azonban, hogy a 2010 után bejegyzett vállalkozások 5 éves túlélési képessége is fokozatosan csökken, pedig világgazdasági szempontból ez egy kedvező időszak volt a vállalkozások számára.

A túlélési arány csökkenéséhez nemcsak a természetes lemorzsolódás, hanem tervezett folyamatok is hozzájárulhatnak. A felvásárlások, összeolvadások szintén egyes cégek megszűnéséhez vezethetnek, ugyanakkor az átalakulásokat és a megszüntetéshez vezető eljárásokat vizsgálva az derül ki, hogy nem ez a döntő tényező az alacsony túlélési képesség tekintetében. "A megszűnő cégek döntő többsége vagy magára hagyott vállalkozás, vagy valamely hitelező kezdeményezett felszámolást ellene, így sajnos az alacsony túlélési ráta összességében negatív jellemzője a hazai gazdaságnak" - mondja az Opten szakértője.

A koronavírusjárvány hatása ráadásul várhatóan tovább fogja rontani a fiatal cégek várható élettartamát. Egyrészt a gazdasági visszaesés közvetlenül is felszámolásokhoz, kényszertörlésekhez vezethet, amely direkt módon lefele rontja a túlélési adatokat, másrészről a munkaerőpiacról kiszoruló alkalmazottak újabb kényszervállalkozási hullámot generálhatnak, amely pedig hosszú távon ronthatja az átlagos túlélési képességet.