Az energiakereskedők előtt álló legnagyobb kihívás a decentralizáció, a dekarbonizáció és a digitalizáció - mondta a konferencián Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke, aki szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése megjelenik egyfajta a társadalmi elvárásként is, sok iparági szereplőnél már versenyképességi tényezővé vált, hogy van-e valamilyen zöld programja.
Az utóbbi időszakban olyan új technológiát lettek elérhetőek, ahol a méretarányosság eltolódott, így a nagyfogyasztók is be tudnak csatlakozni a rendszerbe. A digitalizáción belül Felsmann elsőként az adatmenedzsmentet emelte ki, de jelentős változás hozhat a digitális ügyfélkezelés. "El tudunk Magyarországon képzelni egy olyan modellt, hogy a mobilon keresztül kötnek szerződést, azon keresztül versenyeztetik őket és mondják is le" - hangsúlyozta a MEKSZ vezetője. Egy biztos: nincs egyetlen üdvös út, a kereskedők mind-mind különböző utakat járnak.
És hogy mi befolyásolja a stratégiát? Számtalan tényező, így például az uniós és hazai energiastratégiák, az uniós célkitűzések (a megújulók érjék el az energiatermelés 50 százalékát 2030-ra), a regionális piac-összekapcsolások, azaz a határon átnyúló kereskedelem szerepének erősödése, a megújuló energia fajlagos árának csökkentése, az új szereplőként megjelenő energiatárolók, az e-mobilitás felfutása, a piac volatilitásának növekedése, illetve a szabályozási energia iránti növekvő igény.
Az energiakereskedőnek mindegy, hogy egy ország milyen energiamixet akar megvalósítani, kereskedői szemmel nézve minden kínálatnövelő termelő kapacitás létesítése pozitív, amennyiben az a termelő piaci feltételek mellett értékesít - tette hozzá Felsmann.
Az állami szerepvállalással kapcsolatban van egy-két kérdés, ahol "lehetne még mit tenni", ilyennek nevezte a különadókat: a Robin Hood-adó 31 százalék a normál 9 százalékos társasági adón felül, ami elriasztja a potenciális befektetőket. "Tegnap is találkoztam egy befektetői csoporttal, beszélgettünk, bejönnének a régióba, aztán megkérte, hogy magyarázzam el a Robin Hood-adót, hogy az valóban az-e, aminek látszik, azaz 40 százalékos adó. Mondtam, hogy ez valóban az. Erre megkérdezte, hogy akkor miért Magyarországon kössek üzletet?" - mesélte a MEKSZ vezetője, aki kiemelte azt is, hogy az államnak egyenlő versenyfeltételeket kell mindenkinek biztosítania, függetlenül a tulajdonosi háttértől.
Ha a hálózati cégeket is terhelő Robin Hood-adót hálózatfejlesztő beruházásokra lehetne költeni, az előttünk álló feladatlista gyorsan tisztulhatna. Ezt már Nagy Géza, az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója mondta, aki azt emelte ki, hogy mind középfeszültségen mind a kisfeszültségen érezhető, hogy a korábbi, klasszikus feladatok helyére más feladatok sora került. A háztetőkre kerülő, mind több napelemes rendszer miatt például az eddig egyirányú energiaáramlási irány is változik, amit már kezelni kell.
A közönségnek is, de másoknak is át kellene gondolniuk a válaszukat arra a kérdésre, hogy mi lesz az energiahálózatok legnagyobb kihívása. A korábban konferencián kérdésként feltett és a közönség által megszavazott válaszok közül ugyanis a legkevésbé, mindössze 4,5 százalék látja úgy, hogy a fogyasztó megtartása a legfontosabb. Nagy Géza szerint az energetika hálózatok legnagyobb kihívására ugyanis úgy tehető föl, hogy "marad-e a fogyasztó egyáltalán a rendszerben?".
Gyakran hallja azt a vélemény, hogy miután a napelem felkerült a háztetőre, a tulajdonos energiatárolásban is gondolkodni kezd. A tárolók kérdése műszakilag és kereskedelmileg is közelebb kerül a lakossági termelő-fogyasztóhoz - mondta az áramhálózati szakember. Ma már tervezhető és meg is fizethető egy olyan komplex rendszer, ami egy elektromos autót és a háztartást is el tudja látni egy napelem és tárolórendszer segítségével, mindenféle hálózati rásegítés nélkül. Ez a szigetüzem a kétautós modellre a mai technológiai fejlettsége mellett még nem nagyon menne - mondta Nagy, majd egyből hozzátette: a világ viszont ebbe az irányba halad.
Ha a hálózatműködést segítő tárolós beruházások megvalósulnak (ilyet a tiszántúli áramhálózati cég kisfeszültségen már üzemeltet, középfeszültsége pedig már több helyen is tesztel), azok elsősorban kényelmesebbé teszik a helyzetet az ügyfeleknek. Ugyanakkor a hálózati tárolóval sokkal bonyolultabb lesz a hálózat működtetése. Ennek a beruházási vonatkozású terheit pedig nem lehet csak a hálózati cégekre hárítani - tette hozzá Nagy Géza.
Mindent átalakíthat a digitalizáció
Azt mindenki érzi, hogy az energiaipar jelentős átalakuláson megy keresztül, egyre többen beszélnek forradalomról - mondta Kiss Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.
Ennek számos területe van: dekarbonizáció, elektrifikáció, ügyfélaktivizálás, decentralizáció, digitalizáció és az energiarendszerek konvergenciája. Kiss ezek közül is kiemelte a digitalizációt mondván, az olyan változásokat hozhat, amiket korábban el sem tudtunk képzelni, legyen szó automatizálásról, okoshálózati megoldásokról, fogyasztói viselkedésről vagy hibák megtalálásáról.
Amennyiben el szeretnénk érni az EU által kitűzött szén-dioxid-csökkentési célt, úgy az komoly feladat lesz, hiszen a fogyasztás folyamatosan nő. A célt minden ország a saját adottságainak megfelelően fogja elérni, de az szinte biztos, hogy uniós szinten jelentősen nőni fog a nap- és szélenergia, a nukleáris energia és a földgáz megmarad, míg a szén szépen lassan kikerül az energiamixből.
A magyar helyzet a következő: a napenergia növekedése jelentős lesz, a geotermikus és vízenergiatermelés valószínűleg marad alacsony szinten, ahogy a szélenergia is. A megújuló termelés nálunk tehát főleg napenergiát jelent, ami nagyon időjárásfüggő, így a rendszer flexibilitása kulcskérdéssé válik a jövőben - emelte ki Kiss, aki elmondta azt is, hogy az MVM Csoport jelenleg termelő megújuló portfóliója 23 MW szél-, csaknem 78 MW nap- és 7,4 MW kis vízerőműből áll.