Őrületes pénzeket költenek evésre a magyarok húsvétkor

Az élelmiszerek drágulása 2021 őszi hónapjaitól vett egyre nagyobb lendületet, a korábbi 5 százalék körüli szintről márciusra 11 százalék környékére kúszott fel. Sőt, még nincs vége, hiszen a jó magyar élelmiszeripar belföldi átadási árainak emelkedése februárra már közel 20 százaléknál tartott. Eddig a boltosok mindig utolérték az élelmiszeripar árait néhány hónap alatt, így ne legyen illúziója a vásárlóknak, lesz itt még drágulás bőven.

Eközben januárban a havi bruttó átlagkeresetek közel 14, a minimálbérek 20 százalékkal emelkedtek. És akinek több lett a fizetése, abból nem nagyon szoktak év közben lefaragni, a jókora munkaerőhiány közepette erre nincs is sok esély.

Igaz, az ukrán háború okozhat még durva meglepetéseket a magyar gazdaság számára is, amiből annyit már látni, hogy az ez évi növekedés a korábban vártnál kisebb lehet. Ilyen iránynak pedig szélsőséges esetben azért még a bérekben is lehet év közben visszahúzó hatása. Igaz, vannak még az egyszeri juttatások például az (szja-visszaadás, tizenharmadik havi nyugdíj), amelyek már februárban megérkeztek, a pénztárcák tehát a húsvéti ünnepi bevásárláskor már tömöttek, a karácsony pedig még messze van.

Az elmúlt években a január, február hónapok voltak a leglustábbak a családi költekezésben, a húsvét viszont mindig megdobta a vásárlásokat, döntő részben az étekféleségeket – írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. A járvány miatt voltak váratlan csavarok a családi költekezésben, 2020 elején szépen bespájzoltak a családok például babkonzervből, vagy kézfertőtlenítőből. De a húsvéti bevásárlás felfelé húzta a boltosok mérlegét ekkortájt is, minden akkori korlátozással együtt (voltak szépen).

A drágulás fájdalmait azért enyhíti az árstop és a szép kártyás vásárlási lehetőség az élelmiszeres boltokban.

A drágulásnak is, az árstopnak is azért lesz böjtje is. Ha a vásárló azzal számol, hogy a drágulás még vészesebb lesz, akkor bizony egyrészt eleve többet válogat, jobban utazik az akciókra, amelyekből ugyanakkor visszafogottabb a boltosok kínálata. És előre is vásárol némely tartósabb ételféleséget, “a ki tudja mi jön” megfontolás alapján.

Az árstopos termékek ehhez kiváló kínálatot adnak, mivel ezeket tartaniuk is kell a boltosoknak valahogyan, a jogszabály előírja a korábbi év szintjét. Persze, van olyan is, amiből már nincs annyi a polcokon, mert a beszállítónak, élelmiszeriparosnak, termelőnek pokoli drága lett minden, például az alapanyag, az energia, a szállítás, vagy éppen a munkaerő. Nem is tud annyit szállítani, mint régen.

A többi ételféleség, vagy éppen a wc-papír drágulásában van legalább egy csekélyke része az árstopos cikkek veszteségeinek is, hiszen a boltos arra kényszerül, hogy drágábban vegye át az élelmiszeripartól ezeket (ott nincs árstop, csak átadási ár emelkedés), mint amennyiért adja.

Végül mindent mérlegre dobva, az elmúlt évek szokásai és a mostani rémisztő drágulás, de azt egyenlőre elviselő pénztárcák közepette 2021-ben is nagyot ugrik húsvét előtt a költekezés, legalább 100 milliárd forintot hagyva az élelmiszeres boltokban.