A KSH adatai szerint szeptemberben 5,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,3 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A szeptemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék - közölte a KSH.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a szeptemberi bérnövekedés beleillik az eddigi trendbe, idén a havi béremelkedési ütem jellemzően 3-4 százalék között alakult. Az év hátralévő részében ez tovább folytatódhat - tette hozzá. A bérek növekedését felfelé húzta a fegyveres testületeknél bekövetkezett béremelés, de kiemelte, hogy a versenyszférában is gyorsult a bérnövekedés, és nőtt a foglalkoztatás.

Németh Dávid szerint a bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki. A bérdinamika szerinte jövőre 5-6 százalék közé tud gyorsulni, de ez arra lesz majd elég, hogy a reálkeresetek emelkedése 3 százalék fölött maradjon.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte: idén 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér. Rámutatott arra, hogy az alkalmazásban állók létszáma 2 százalékkal bővült szeptemberben, és kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma.

Ez a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi - tette hozzá. A bérnövekedésre jelentős felfelé mutató hatást jelent a fegyveres testületek határ menti szolgálata, amely növelheti a túlórák számát, egyes hiányszakmákban pedig gyorsuló ütemű bérnövekedés sem kizárt - jelezte. Idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így azok fogyasztása kissé 3 százalék felett nőhet. Azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél gyorsabb növekedés sem, ami hozzájárulhat a hazai GDP-növekedés év végi gyorsulásához is - közölte Suppan.