Az MNB - a legutóbbi kamatdöntő ülés szerdán közzétett, rövidített jegyzőkönyvéből megítélhetően - "meglehetősen bizakodónak tűnik" azzal kapcsolatban, hogy a magyar export elég robusztus marad a potenciál feletti növekedési ütem idei és jövő évi fenntartásához - fogalmaz a Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja.

Tekintettel azonban arra, hogy a világgazdaság - és ezzel együtt a legfőbb exportpiacnak számító német gazdaság - növekedési üteme lassul, kérdés, hogy a jövőbeni monetáris tanácsi üléseken nem esik-e majd több szó a külső kereslet esetleges meredekebb visszaesésének potenciális kockázatairól, annál is inkább, mivel a felzárkózó térségben kevés gazdaság függ jobban az exporttól, mint a magyar - fogalmaztak a Barclays Capital londoni elemzői.

A ház szerint ugyanakkor a jegyzőkönyv alátámasztja a Barclays Capital azon nézetét, hogy még növekedési lassulás esetén is csekély az esélye az MNB-kamatcsökkentésnek, mert bár a belső gazdasági fejlemények önmagukban lehetővé tennék az enyhítést, a külső kockázatok azonban nem. "Nehéz ugyanis elképzelni" egy olyan forgatókönyvet, amelyben a gazdasági aktivitás gyengül, a külső kockázati környezet viszont javul. Egy olyan környezetben, amelyben a magyar export a külső kereslet lanyhulása miatt jelentősen lelassul, felmerülne a kérdés, hogy a forint tudná-e tartani magát, és a magyar befektetési termékek kockázati felárai változatlanok maradhatnának-e - fejtegették csütörtöki elemzésükben a Barclays Capital londoni szakértői.

Még az irány sem biztos

A ház szerint ha e kérdésekre a válasz nemleges, akkor az MNB valószínűleg készséggel tartja változatlan szinten jelenlegi 6,00 százalékos alapkamatát, ahelyett, hogy kockázatos kamatcsökkentésekbe vágna bele. A Barclays Capital szerint a legutóbbi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyve mindent egybevetve megerősíti a cég azon alapeseti előrejelzését, hogy az MNB alapkamata 2011 végéig nem változik, ha a forint továbbra is a 260-270-es árfolyamsávban marad az euróval szemben. A Barclays Capital londoni elemzői szerint 2012 második negyedében lehet számolni az első potenciális MNB-kamatcsökkentésekkel.

Mindazonáltal korántsem konszenzusos jóslat a Cityben az, hogy a magyar jegybank alapkamata a következő módosítás során lefelé mozdul. A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülése után adott kommentárjukban például közölték: továbbra is azon a véleményen vannak, hogy - bár a következő hónapokban az MNB-alapkamat valószínűleg "szilárdan" a jelenlegi szinten marad - a magyar jegybank következő kamatmódosítása nagyobb eséllyel lesz emelés, mint csökkentés. A cég jelenleg negyed százalékpontos MNB-kamatemelési előrejelzést tart érvényben az idei negyedik negyedévre, azzal a véleményével indokolva ezt a prognózist, hogy az éves összevetésű infláció ősszel 4,5 százalék körüli szintre gyorsul vissza, és a 3 százalékos cél felett marad a jövő év egészében is.

A JP Morgan szakértői ezzel együtt azonban közölték azt is, hogy 2,75 százalékról 2,50 százalékra csökkentették az euróövezeti jegybank (ECB) irányadó kamatára adott, 2012 végére szóló előrejelzésüket, és ezzel összhangban negyed százalékponttal 6,50 százalékra vették vissza a jövő év végi MNB-kamatszintre érvényben tartott prognózisukat (amely azonban így is fél százalékpontos kamatemelést valószínűsít a jelenlegi szinthez képest 2012 végéig).

Legutóbbi helyzetértékelésükben a Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is arra a következtetésre jutottak, hogy a távlati esélyek továbbra is inkább az MNB-kamatemelés felé hajlanak. A Morgan Stanley citybeli szakértői közölték: ezt a várakozásukat elsősorban az indokolja, hogy véleményük a magyarországi dezinflációról "kevésbé konstruktív", mint a magyar jegybanké. A cég elemzői 2012 végére szintén 6,50 százalékos MNB-alapkamatot jósoltak.

Sokminden kellene a kamatvágáshoz

A ház szerint a monetáris enyhítéshez csökkenniük kellene az euróövezeti periféria piaci feszültségeinek, enyhülniük kellene a piaci félelmeknek is a közép-kelet-európai térséget fenyegető euróövezeti "járványveszéllyel" kapcsolatban, a magyarországi államháztartási konszolidációnak folytatódnia kell, és az MNB által az inflációról alkotott "szelíd nézetnek" is valóra kellene válnia.

Az árfolyamtényezők miatt az év végéig Magyarországon és Romániában változatlanok maradhatnak a jegybanki kamatok Peter Brezinschek, a Raiffeisen Bank International AG (RBI) Raiffeisen Research elemzői részlegének vezetője szerint. Az MTI-hez eljuttatott közleményében a szakértő kifejti: azon feltevés alapján, hogy az inflációs ráták az év második felétől 2012 közepéig csökkenni fognak, várhatóan csak azok a közép-kelet-európai jegybankok emelnek kamatot, amelyek az Európai Központi Bank monetáris politikájára összpontosítják a figyelmüket, így különösen a lengyel, a cseh, valamint az orosz. Magyarországon és Romániában az inflációs ráta a bázishatások miatt várhatóan sokkal alacsonyabb lesz.

Noha Görögország államadósság-válsága valóban domináns, Közép-Kelet-Európa fókuszpontjai másutt vannak - véli a szakértő, aki szerint megalapozott a remény, hogy a 2010-ben tapasztalt differenciált fellendülés az átmeneti 2011. év után az egész régióra kiterjed. Közép-Európában 2011-re 3,3 százalékos GDP-növekedést jelez az elemző, míg a délkelet-európai országokban 1,9 százalékot.