Jelentős problémát jelent Magyarországon az idős emberek elmagányosodása, védtelensége és anyagi kiszolgáltatottsága, amelyet tovább tetéz, hogy az érintettek nehezen nyitnak a segítség felé. 

Sok koros honfitársunk alig fűtött, korszerűtlen lakásában próbál meg egyedül túlélni, miközben elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet, társasággal és magasabb szintű életminőséggel

 

– mondta Szebenszki Balázs, az Első Életjáradéki Zrt. igazgatósági tagja.

Egy napokban nyilvánosságra hozott online kutatás eredményéből egyértelműen kiderül: tízből hét válaszadó anyagi biztonságra vágyik, minden ötödik pedig örülne, ha elérhető lenne számára állandó orvosi felügyelet.

Arról, hogy gyakorlatilag egy elmagányosodási hullám kellős közepén vagyunk - már írtunk. Erre hatalmas lapáttal tett rá a pandémia, sőt még tovább erősítette.

A Reacty Digital felmérése szerint tízből három válaszadó él egyedül, ez átlag felett jellemző a nőkre, illetve minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy nincs kivel megosztani a fedelét mással. A megkérdezetteknek pont a fele él kettesben a házastársával, élettársával, párjával. A hatvan felettiek mindössze 12 százaléka osztja meg a fedelét több rokonnal. 

A nők magányosabbak

A kutatás egyik szomorú megállapítása, hogy

minden harmadik hatvan feletti magyart maga alá gyűri olykor a magány

A nőket ez jobban érinti: 39 százalékuk mondta azt, hogy néha elhagyatottnak érzi magát, ezen belül 10 százalékukat pedig kifejezetten gyakran keríti hatalmába az egyedüllét. A férfiak esetében is magas, 29 százalék a magányosok aránya.

A felmérés kíváncsi volt arra, hogy a 60-79 éves korosztálynak milyen társas kapcsolataik vannak. Az érintettek fele kifejezetten sok emberrel tartja a kapcsolatot, akár családtagokkal, szomszédokkal, akár kollégákkal vagy barátokkal. Közel ennyien néhány kapcsolatot jelöltek meg csupán. Hat százalék jelezte, hogy maximum 1-2 szoros emberi kapcsolata van, vagy egyáltalán nem számíthat senkire

Egészség és anyagi biztonság

A biztonságot legtöbben az anyagiakkal kötik össze, hiszen sokuknak okoz nehézséget az egyre drágább megélhetés. Gyakran az utódok sem tudnak segíteni: az 50-es, 60-as korosztályt képviselő gyermekeiktől nem várható el, hogy véges kereteikből még egy háztartást támogassanak. 

Tízből hét válaszadó akkor érezné magát jobban a bőrében, ha tudná, hogy az anyagi biztonsága garantált. A nyugdíjasok az átlag feletti arányban nyilatkoztak így, őket különösen foglalkoztatja a megélhetésük.

A másik sarkalatos pont az egészség. Minden ötödik válaszadót megnyugtatna, ha szükség esetén elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet. Főleg a férfiak örülnének a gondozásnak és érzik azt, hogy most nincsenek biztonságban ilyen szempontból. Szintén az elmagányosodást és a védtelenséget jelzi, hogy

a válaszolók 14 százalékának biztonságérzetét javítaná, ha családtagjaik, barátaik rendszeresen felhívnák, meglátogatnák őket

Az idősotthon enyhítheti a magányt, de nem mindenkinek megoldás

Kiderül az is a kutatásból, hogy a 60-79 évesek 70 százaléka nyitott arra, hogy bizonyos feltételek megléte esetén beköltözzön egy idősotthonba és igénybe vegye az ott nyújtott szolgáltatásokat. A többség számára az egészségügyi ellátás és felügyelet jelenti a fő motivációt. A nők és a magasabb jövedelműek nagyobb arányban élnének otthonban, mint a férfiak és az alacsonyabb jövedelműek.  

Tizenhét százalék számára az is vonzó, ha anyagilag előnyösebb számára egy idősotthonban élni, mint saját lakást, házat fenntartani - vonja le ebből a konklúziót a kutatás. Az életminőség javítása is fontos szempont: 11 százalék a társaság, 8 százalék a kényelem, 7 százalék pedig a változatos programok miatt költözne be, a kedvezőbb földrajzi elhelyezkedés mindössze 4 százalék számára jelent vonzerőt. A megkérdezettek szűk harmada semmilyen esetben nem venné igénybe önszántából az idősotthonok által nyújtott lehetőségeket. A férfiak nagyobb arányban zárkóznak el ettől, mint a nők.

„A mostani kutatási eredmények is bizonyítják, hogy szükséges az öngondoskodás kibővítése és biztosítása a legszélesebb rétegek számára"- mondta Szebenszki Balázs, majd hozzátette: "Sok esetben látjuk, hogy az idős emberek nem mozdulnak az ingatlanjaikból, ahol olykor segítség nélkül, nehéz körülmények között élnek. Nincs, aki foglalkozzon velük, ha pedig baj történik, gyakran csak akkor érnek el hozzájuk, amikor már késő".