Jövőre a magyar államháztartás (áht) hiánya az elfogadott 877 milliárd forint lesz, ezzel szemben az áht nettó finanszírozási igénye 685 milliárd forint lesz, ugyanis a tőkeigényt csökkentik a 192 milliárd forintra rúgó nettó EU-támogatások - derül ki az Államadósság Kezelő Központ Zrt. finanszírozási tervéből, amit Borbély László András az adósságkezelő vezérigazgató-helyettese ismertetett.
Ugyanakkor ennél lényegesen nagyobb bruttó kibocsátás lesz, mivel 2015-ben 5 099 milliárd forintnyi adósság jár le, amit szintén meg kell finanszírozni. Így a lejáratokat és a nettó kibocsájtás is figyelembe véve jövőre összesen 5 989 milliárd forint értékben kell állampapírokat az államnak kibocsátania.
Az adósságot az ÁKK Zrt. szinte kizárólag a forintpiacról finanszírozná, összesen 5 829 milliárd forintnyi forintkötvény kibocsátásra kerül sor. A minimális devizaforrás fedezete a letelepedési államkötvények és a Prémium Euró Magyar Államkötvény lesz - ám e két forrásból is mindössze 160 milliárd forintnyi bevételt remélnek, ami töredéke a teljes bruttó kibocsátásnak.
Jövőre a tervek szerint 731 milliárd forint értékű (2,3 milliárd eurónyi) devizatartozás jár le - amit a forintpiacokról újítanák meg - így csökkentve a magyar államadósság devizakitettségét. Az idei 45 százalékról a devizaadósság részaránya jövőre 40 százalékra csökkenhet. A devizaadósság száz százalékban euróben van könyvelve, köszönhetően az árfolyam-fedezeti ügyleteknek, swapoknak. Az ÁKK hosszú évek óta így kívánja csökkenteni a devizakeresztek mozgásából eredő kockázatokat.
2016-ról még korai beszélni, s bár 5 milliárd eurónyi devizakötvény és adósság jár le két év múlva - nem zárható ki, hogy ezt az egész csomagot sikerül a forintpiacról újrafinanszírozni - felelte egy kérdésre Borbély László András.
A forintadósságon belül a tervek szerint a fix kamatozású papírok részaránya 61-83 százalék, így változó kamatozású papíroké 39-17 százalék. Az államadósság átlagos lejárati idejét három éven szeretné tartani az ÁKK - plusz-mínusz 0,5 százalékos eltéréssel. Ugyanakkor mivel jövőre a egyik cél a devizakötvények arányának csökkentése, ez a durációt csökkenti. A devizakötvények ugyanis jellemzően 5-10 éves papírok, ezeket hasonló vagy ennél hosszabb futamidejű forintpapírokkal szeretné megújítani az adósságkezelő, hogy a hároméves átlagos hátralévő idő a jövőben se csökkenjen.
Az 5829 milliárd forintos bruttó kibocsátásból 2125 milliárd forint lesz az államkötvény. A tervek szerint 1954 milliárd forintnyi lakossági kötvényt és 1527 milliárd forintnyi diszkont kincstárjegyet dobnak a piacra. Emellett az ÁKK 223 milliárd forint értékű EIB hitelt hív le forintban, ezt egészíti ki a mér említett 160 milliárdnyi letelepedési és prémium euró államkörvény.
Az idén az államadósság 55 százaléka van külföldi kézen az ÁKK elképzelései szerint ez 50 százalékra csökken 2015-ben - mondta a Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese.