Így adóztat a kormány - adóparadicsom lesz Magyarország?

A kormány benyújtotta a 2017-es költségvetés tervezetét, ebben az idei 2,5 százalék után jövőre már 3,1 százalékos növekedéssel számol. Az inflációt most idénre 0,4 százalékra - jövőre 0,9 százalékra várják.

A háztartások fogyasztása az ideinél kissé lassabban, 3 százalékkal bővülhet, a növekedést a felpörgő beruházások lökhetik meg. Míg idén a beruházások értéke 1,8 százalékkal csökken, addig jövőre már 9,1 százalékos ugrással számol a kormány. Maga a költségvetés is hozzájárul ehhez a beruházási boomhoz, hiszen folytatódnak a már megkezdett beruházások és újak is indulnak.

Ráadásul 2017-ben már újra lesznek érdemi kifizetések az uniós alapokból, ami megdobja a céges beruházásokat. A külkereskedelem trendje megfordul: a behozatal 7,4 százalékkal nőhet, míg a kivitel csak 6,3 százalékkal. A kormány nem közölt 2018-2019-es makrogazdasági prognózist, de az import megugrása lehet a jele a későbbi növekvő exportnak is.

Jelentős reálbér-növekedés jön 2017-ben

A nyugdíjak 0,9 százalékkal a bérek viszont 5,1 százalékkal nőhetnek 2017-ben az idei 4,3 százalék után. Vagyis míg a nyugdíjak reálértéken stagnálnak - ahogy azt a törvény előírja - a reálbérek jelentősen emelkednek. A kormány szerint nem lesz jövőre különbség a versenyszféra és közszféra béremelkedése között: az előbbiben átlagosan 5, a közszférában 5,3 százalékkal mehetnek fel a bérek. Igaz, a közszférában sem lesz egységes béremelés, a rendőröknél, katonáknál, adóhivatalnokoknál, a megyei köztisztviselőknél és a pedagógusoknál lesz tetten érhető emelés.

Adóparadicsom leszünk?

A növekvő gazdaságnak köszönhetően a költségvetés bevételei is megugranak: a legnagyobb bevételnövekedés a társasági adónál várható. Az idei 400,5 milliárd forint után jövőre 737,7 milliárdos bevételt remélnek, ami 83,4 százalékos(!) bővülés, mindezt 3,1 százalékos gazdaági növekedés mellett. A költségvetés indoklásban egy szót nem vesztegetett a kormány eme ellentmondás feloldására, így csak találgatni tudunk. A kormány tavaly vezette be az növekedési adóhitelt a társasági adóban - ami egyfajta adóparadicsommá teszi Magyarországot. A multiknak megéri Magyarországon adózni - így kerülhet több pénz a kincstárba - bár így is vastagon fogott a NGM-nél a ceruza.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók 5,7 százalékkal nőnek, ami látva a bérek és a gazdaság növekedését, valamint a fehéredési hatást reálisnak tűnik. Ugyanakkor csökken néhány termék (internetszolgáltatás, baromfihús, tejtermékek, éttermi szolgáltatás) áfája. Ugyanakkor ez bevételek szempontjából nem jelentős, 75-100 milliárd forintos kiesést okozhat, ami 0,5-0,75 százalékos áfakulcscsökkentésnek felel meg.

Jelentősen - 8,1 százalékkal - emelkednek a jövedékiadó-bevételek, ám ennek miértjére sem ad választ a 330 oldalas költségvetés terv fő kötet. (A válaszokat vélhetően megleljük majd a további 500-600 oldalra rúgó fejezeti kötetekben, ám azt később nyújtja be a kormány. )

Jelentős illetékemelés jön?

A lakossági adóbefizetések is az inflációt jelentős mértékben meghaladó mértékben nőnek: a kormány szerint a személyi jövedelemadóból származó bevételek 1787,4 milliárd forintra emelkednek - ami 7,8 százalékos többlet. A növekedést feszítettnek tartotta a Költségvetési Tanács is, ám a kormány szerint nem kihegyezetlenek az szja-terveik. A javaslat nem foglalkozik a cafetria tervezett 2017. januári átalakításával. a szja bevételeknél is nagyobb mértékben 21 százalékkal 147,2 milliárdra emelik az illetékbevételeket - ami azt jelenti, hogy a következő napokban komoly illetékemeléseket jelenthet be a kormány. A költségvetéshez kapcsolódó az azt megalapozó salátatörvényt és adótörvényeket csak a  következő napokban nyújtja be a kormány, abból derülhetnek ki további részleteke.