Magyarországon 2016-ban egy minimálbéres bruttó (a munkavállalókat terhelő adókkal és járulékokkal) 353 eurót keres, függően a forintárfolyamtól. Bár nem minden európai országban van meghatározott minimálbér, az Eurostat szerint hazánk ezzel az összeggel az 5. legalacsonyabb helyezést foglalja el.

A bruttó átlagbér és a minimálbér hányadosát tekintve nincs miért szégyenkeznie Magyarországnak, amennyiben a magas arányt úgy tekintjük, mint a bérszakadék csökkentésére irányuló törekvést. A bruttó minimálbér ugyanis 43,6 százalékát teszi ki az átlagbérnek (Mivel az átlagbérre vonatkozó adatot még a 16 százalékos szja alapján kalkuláltuk, az arány a frissebb adatok birtokában, ha nem is sokkal, de módosulhat ).

Forrás: Eurostat, Napi.hu-gyűjtés

A minimálbért meghatározó európai országok többségében ennél alacsonyabb az arány, Spanyolországban 35,1, Hollandiában 37, Németországban pedig 38,5. A legmagasabb Írországban 53,8-cal, Litvániában 51,8-cal és Lengyelországban 51,1-gyel.

Nem a bruttóból élnek az emberek

Az első látásra kedvező adat azonban az adó- és járulékráták tükrében egészen más megvilágításba kerülnek. Bár az Eurostat nem közli a nettó minimálbéreket, az átlagbér 50 százalékát kereső dolgozók adó-statisztikájából kiderül, hogy a magyar adóelvonás mértéke a második legmagasabb egész unióban. Bár a legfrissebb adat 2014-es, amikor a ráta itthon 34,5 százalékos volt, a 15 százalékos szja-val sem módosul az ország helyezése. Az alacsony keresetűek ugyanis csak Dániában fizetnek arányaiban többet az államnak. A többi országban ennél jóval alacsonyabb az elvonás mértéke, átlagosan 21 százalék.

A teljes adóéknél sem jobb a helyzet

Nem változik Magyarország helyezése az átlagbér 67 százalékát keresők adóékét vizsgálva sem. Ez az arány mutatja meg, hogy a nettó bér miként aránylik a teljes bérköltséghez, vagyis ahhoz a pénzhez, amelybe egy dolgozó "kerül" a munkáltatónak. A 15 százalékos szja--nak köszönhetően ez az arány 49-ről 48,3-ra csökkent, miközben az unióban 35 százalékos az elvonás mértéke.