Matolcsy szakított a korábbi metódussal amikor is valamely olvasmányélménye alapján fejtette ki a véleményét a magyar gazdasáról. A mostani írás akár egy búcsúírásnak is olvasható, olyan mintha egy távozó miniszter mérleget von eddigi tevékenységéről. "Mára bizonyítottuk, hogy IMF/EU hitel nélkül is képesek vagyunk finanszírozni az államadósságot, mert sikeres államháztartás pénzügyi konszolidációt hajtottunk végre " - írja a miniszter. Tartósan három százalék alatt a költségvetési hiány és a tartósan csökken az államadósság - sorolja állítólagos érdemeit.
"Erre csak kevés ország képes Európában." Több országról derül ki a közeljövőben, hogy nem képes tartósan három százalék alatti hiányra és az államdósság csökkentésre. Mi ebből az állandó pénzügyi fenyegetés alatt álló csoportból léptünk feljebb, ami óriási bravúr - dicséri meg kormánya teljesítményét Matolcsy. "Hasonlóra csak kétszer voltunk képesek száz éven belül: 1924 és 1927, valamint 1946 és 1948 között." Hasonlóan nagy eredménynek tartja a búcsúzó miniszter, hogy 2010-2012 között közel négy százalékkal nőttek a reálkeresetek.
2010-ben a "pénzügyi csődhelyzetet" vett át a kormányt. "Ha nem hozzuk a GDP három százalékával egyenlő döntést a költségvetés kiigazítására (sic!) , akkor 4,4 helyett hét százalék lett volna a deficit, ami azonnali államcsődöt jelentet volna" Ez utóbbi magával vonta vonal az IMF-hitelt, ami Matolcsy szerint már 2010 őszére politikai patthelyzetet, instabil kormány eredményezett volna. "Elveszett volna a kétharmad adta történelmi esély, az ország teljes megújítására." Ez azonban elhárult, mert "lezárult a régi IMF/EU szerződés és nem kötöttünk újabbat, ezzel nőtt a kormány mozgástere és megkezdhettük a "magyar modell megépítését". Vagyis megszorító politika helyett a költségvetési egyensúly helyreállítását és az államadósság csökkentését, a foglalkoztatás bővítésével.
"Mindennek ára van, így a nem hagyományos magyar gazdaságpolitikának is. A költségvetési konszolidációhoz választott eszközök - bankadó, válságadók, a kötelező magánynyugdíjrendszer reformja, pénzügyi tranzakciós illeték, telefonadó, közműadó, 50 százalékos villamosenergia társaságiadó-kulcs, a gyógyszerkassza átalakítása, költségvetési zárolások - erős érdekcsoportok ellenállásába ütköznek. Ezek közül a nagy uniós üzleti csoportok - bankok és multinacionális cégek - minden lehetséges eszközzel nyomás alatt tartják a kormányt. Ez áll a médiatámadások, az uniós kötelezettségszegési eljárások, a leminősítések, a pénzügyi spekulációk és a politikai támadások mögött".
Végezetül megjegyezte: a magyar megoldások segíthetik az uniót, hogy újból dinamizálja az európai tehetséget és vállalkozó szellemet.