Számos kivétellel rendelte el az orosz kormány csütörtökön a Moszkvával szembeni szankciókat alkalmazó országokból származó agrár-élelmiszeripari import tilalmát. E kivételek azt jelentik, hogy - a 2013-as számok alapján - az Oroszországba irányuló magyar élelmiszerexport mintegy 60 százalékát sújtja a tilalom, 190 millió dollár értékben. Ha a Kreml agrárfronton haladna tovább a tilalmakkal, közel 320 millió dollárnyi kivitel kerülne veszélybe, illetve ekkora árutömegnek kellene más piacot találni hirtelen. Ez a teljes magyar agrárexport 3,6 százalékát érintené, de - ahogyan arra hamarosan kitérünk - bőven vannak olyan szektorok, amelyek esetében egy esetleges orosz tiltóintézkedés jóval érzékenyebb veszteségeket okozna.

Figyelmeztető lövés Moszkvából

A most bejelentett importkorlátozás az EU28 egészét tekintve bő tízmilliárd eurós kivitel jó részének vág alá az Eurostat adatai szerint. 2013-ban Oroszország volt az EU28 negyedik legnagyobb exportpartnere, az USA, Kína és Svájc után: a közel 120 milliárd eurós érték a teljes uniós kivitel 6,9 százalékát jelentette. Ezzel szemben 206,5 milliárd eurós behozatal állt, aminek oroszlánrészét, 160,5 milliárd eurót - 86 százalékát - az energiahordozók importja alkotta.

A kivitel ennél diverzifikáltabb, de az export közel felét így is a gépek és szállítóeszközök adják, az élelmiszer, dohány és italok súlya nem éri el a 9 százalékot. Magyarország közvetlen orosz exportjában egyébként ennél nagyobb, 9,4 százalék az agrár- és élelmiszerszektor aránya. (Hazánk egyébként az EU28 oroszországi agrárkivitelének 0,9 százalékát adta 2013-ban - ez az arány évek óta 1,0 százalék körül ingadozik.)

Create Infographics

 

Amennyiben tehát Oroszország a gépekre és szállítóeszközökre - köztük az elektronikai termékekre, közúti járművekre - is ki akarná terjeszteni a kereskedelmi háborút (és meg is tudná oldani az uniós termékek más forrásból történő pótlását), az jóval érzékenyebben érintené az EU-t - és benne Magyarországot -, mint a csütörtöki lépés.

A gépek és szállítóeszközök piacán ugyanis az uniós harmadik legnagyobb exportpiacának számít Oroszország. Magyarország esetében a teljes orosz kivitelben az uniós átlagnál valamivel kisebb, 45 százalék a gépek és szállítóeszközök aránya, ezen belül az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések, híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek, villamos gépek, készülékek és műszerek, valamint a közúti járművek a meghatározóak. (Sőt, ennél is nagyobb arányról van szó, ha hozzávesszük azt, hogy a magyar gép- és járműipari kivitel fő célországának számító Németország orosz exportjában - a 2012-es adatok szerint - 57 százalékos súlyt képviselnek ezek a tételek.)

Kérdezze gyógyszerészét és brókerét

A magyar gazdaságot ennél is súlyosabban érintené, ha a gyógyszeripar kerülne Moszkva célkeresztjébe. A KSH adatai alapján jelentős, közel egyharmados súllyal szerepel ugyanis az oroszországi magyar exportban a gyógyszeripar - ez az arány az uniós átlag közel kétszerese. A gyógyszerszektor orosz kitettségét az is jól jelzi, hogy az iparág teljes kivitelének több mint 17 százaléka talál vevőre Oroszországban. Összehasonlításul: az agrár- és élelmiszeripar exportjában az orosz reláció súlya a már említett 3,6 százalék, a közúti járműveknél pedig 2,2 százalék.

Egy esetleges gyógyszerpiaci korlátozás a BÉT-en jegyzett Richter Gedeon Nyrt.-t is komolyan érintené. Igaz ugyan, hogy az idei első félévben jelentősen csökkent az orosz kivitel súlya a társaság bevételein belül, ám így is megközelítette a 23 százalékot, az egy évvel korábbi 29 százalék után. A tőzsdéről időközben távozott Egis esetében az elmúlt üzleti év 354,3 millió eurós exportbevételének 36 százalékát hozta az orosz piac, a teljes árbevételen belül pedig nagyjából 28 százalékos súlyról beszélhetünk.