Borbély szerint el lehet érni, hogy az első félév végi 85 százalék után az év végére 80 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság. Úgy látja, az egyetlen nyitott kérdés a forint árfolyama, nem mindegy ugyanis, mekkora nem realizált árfolyamveszteség éri ezen a téren a magyar államot.

A kéthetes MNB-kötvények megszüntetése kapcsán azt mondta, a pénzpiaci alapok kénytelenek lennének diszkontkincstárjegyet vagy közeljövőben lejáró kötvényeket vásárolni, ám az ÁKK egyrészt visszavásárlás és csere útján csökkenti az utóbbiak piacon lévő mennyiségét, másrészt jelentősen korlátozta a második félévben a diszkont kincstárjegyek értékesítését. Nagy kereslet lenne tehát a rövid dkj-ra, az extrém alacsony hozamok is ezt mutatják, de ha nem fognánk vissza a kibocsátást, akkor bizonyára tele lenne a sajtó azzal, hogy már megint nőtt az államadósság - fogalmazott Borbély.

Elmondta: a külföldiek részesedése az állampapír-birtokosok között 61 százalékról 53-ra, a devizaadósság aránya pedig az államadósságon belül a tavaly év végi árfolyammal számolva 41-ről 35 százalékra csökkenhet az idén. Utóbbi esetben hivatalos százalékos célérték nincs, "most csak az az irányvonal, hogy csökkenjen az arány". Devizakötvény-kibocsátást nem terveznek sem az idén, sem jövőre, noha nagyon jó a hozamkörnyezet.

Már elemzik azt, hogy miért csökkent a háztartások kezében lévő állampapírállomány, de kéthónapnyi apadás után még nem látják szükségesnek a közbelépést, egyelőre nem is tervezik új típusú állampapír kibocsátását. A csökkenés egyik oka az lehet, hogy olyan alacsony már a kamatszint, hogy az egyéb költségek mellett már úgy érzik a befektetők, nem éri meg kivinni a pénzt a bankból, és állampapírba fektetni. Másfelől lehet, hogy a bankok a hitelezés fellendülésében bízva a saját konstrukcióikat értékesítik intenzívebben.