Óriási a szakadék a magyar társadalomban az egy főre jutó fogyasztást nézve - derül ki a KSH adataiból. Míg a társadalom legszegényebb 20 százalékába tartozó háztartások havi 43 212 forintot költöttek egy főre vetítve, a legmódosabb ötödnek már 132 211 forint jutott. Az átlag 77 474 forint.

Nem lehet tudni, hogy változott a fogyasztás

Mivel tavaly a lakossági fogyasztás mérésének módszertana megváltozott, törés keletkezett az idősorban. A tavalyi számok a korábbiakkal nem, vagy csak korlátozottan összevethetőek.

Az óriási szakadék természetesen a fogyasztás szerkezetében is megmutatkozik, hiszen olyan nem mellőzhető kiadások, mint az élelmiszer és a lakásfenntartás jóval nagyobb részt tesznek ki a szegényebbeknél.

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Ki mit eszik?

Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a legszegényebb ötödnél 13 900 forint jut havonta fejenként, amely a teljes családi büdzsé 32,1 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a felső kvintilisben ennek több mint kétszeresét, 28 500 forintot költenek ételre, azonban ez csak 21,6 százalékot tesz ki.

Valamennyi jövedelmi ötödnél a hús jelenti a legnagyobb kiadást, azonban míg a legszegényebbeknél ez 4200 forint és több mint 30 százalékot tesz ki, a módos ötödben 7200 forint és 25 százalékot visz el a büdzséből.

A legnagyobb szakadék az olyan egészséges élelmiszereknél látható, mint a hal, vagy a gyümölcsök. A szegényeknél ugyanis átlagosan 92 forint jut havonta fejenként halra, míg a jómódúaknál majdnem ötször annyi, 438 forint. Gyümölcsre 490 forintot költenek a legszegényebbek, míg 2350-et a leggazdagabbak.

Italra és cigarettára mindenhol jut

Meglepő, hogy a dohány- és alkoholfogyasztás mennyire fajsúlyos a legszegényebb jövedelmi ötödben. Míg a másik négy csoportban ezekre a termékekre a költés 3,2-3,5 százalék jut, vagyis a fogyasztás arányban áll a bevételekkel, a legszegényebbek esetében 4,2 százalék az arány. Ez egyébként fejenként havonta 1830 forintot jelent (a szórás nem ismert - szerk.).

Szórakozás és kultúra: a gazdagok kiváltsága

Az alapvető kiadások magas aránya a szegényeknél, olyan kiadásoknál mutatkozik meg, mint példásul a szórakozás és a kultúra. A szegényeknél ugyanis erre 1500 forint jut havonta (3,5 százalék), míg a felső jövedelmi ötödben 10 600 forint (8 százalék).

Hasonló a helyzet a vendéglátásra fordított pénzek esetében is, amely az alsó ötödben 1600 forint (3,7 százalék), míg a felsőben 7600 forint (5,8 százalék).

Televízió van, de nem mindegy milyen

Hasonló kép rajzolódik ki a tartós fogyasztási cikkek esetében is. Mosogatógép például a szegény háztartások 9 százalékában van, míg a felső ötödben ez az arány 24.

Televízió szinte mindenhol van (96 százalék), de a plazma vagy LCD technológia a szegényeknél 27, a jómódúaknál 60 százalékot tesz ki.

Autója a szegényebb háztartások 36 százalékának van, a gazdagoknál 61 százaléknak. Ezen belül a saját tulajdonú gépkocsik aránya is magasabb utóbbiaknál.

Érdekes, hogy asztali számítógép - jövedelemtől függetlenül - a háztartások kicsivel kevesebb, mint felében van, de a hordozható gépekből már lényegesen kevesebb jut a szegényebb háztartásoknak.