Elégedetlenek vagyunk az életünkkel

A magyarok jóval elégedetlenebbek életükkel, mint egy átlagos OECD-országbeli polgár, az elégedettségi rangsorban hátulról a harmadik a magyar mutató, alig meghaladva a két utolsó nemzet, a görög és a portugál indexet - derül ki a KSH kiadványából. Országon belül a közép-dunántúliak, a házasságban élő házasok, és a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozó magyarok a legelégedettebbek az életükkel, míg a dél-dunántúliak, az özvegyek és nem túl meglepő módon a legszegényebbek állnak az élettel való elégedettségi skála túlsó oldalán.  Korcsoport szerint az elégedettség a fiatal felnőttekre jellemző leginkább, míg a 75 felettiekre a legkevésbé.

Kapcsolódó

Otthonaink

A válság utáni hét szűk esztendő után 2016-2017-re magához tért a lakáspiac, az új építésű lakások száma 2016-17 között 44 százalékkal nőtt, de így sem érte 15 ezret az országban. Igaz, a megelőző éveken keresztül a korábbi ötödére zsugorodott a piac.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete az építtetői kör átrendeződése, azaz a vállalkozói lakásépítés térnyerése következtében 2016-ban 100 négyzetméterről 94 négyzetméterre csökkent, azonban 2017-ben a 3 és többszobás lakások nagyobb aránya miatt újra 100 négyzetméter fölé emelkedett.

Ugyan, mint azt a KSH kiemeli, 2017-ben az épített lakások száma a főváros kivételével minden településtípusban számottevően (51-69 százalékkal)
emelkedett, a növekedés azonban óriási regionális eltérés mellett ment végbe. Régiónként a két szélső érték közötti különbség tízezer lakosra vetítve több mint tízszeres, megyénként még ennél is lényegesen nagyobb.

Míg a legtöbb új lakást felmutató Nyugat-Dunántúlon tízezer lakosra az országos átlag kétszerese, a sor másik végén álló Észak-Magyarországra az alig több mint ötöde jut.

 

A lakáspiaci forgalom 2013 óta folyamatosan bővül, a tavalyi első három negyedévben országosan 95 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ez újabb 4 százalékos növekedés 2016 azonos időszakához képest. A tranzakciók zöme a használt lakások piacán jön létre, ahol tavaly az első 9 hónap alatt 7,5 százalékos drágulást regisztrált a KSH. Az új építésű lakásoknál 7,8 százalékos áremelkedést mértek.

A lakáspiaci élénkülést a növekvő hitelfelvételi kedv is táplálta, 2017-ben az engedélyezett hitelek száma közel 96 ezer volt, ami18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Összegszerűen a 642 milliárdos 2017-ben felvett hitelállomány 35 százalékos növekedés az előző évhez képest. 2017. december 31-én a lakáshitel állomány 3015 milliárd forint volt, 3,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami a 2017 évi GDP 7,9 százalékának felel meg.

A lakáscélú hitelek minősítése 2017-ben tovább javult, az átlagos futamidő 14,8 év volt, ez 3 hónappal haladta meg az egy évvel korábbit.

Korszerűsödünk

A statisztikák szerint egyre korszerűbb lakásokban élünk, az építés és a felújítások, korszerűsítések következtében javul a lakások komfortossága.  Míg
1990-ben a lakott lakások 70 százalékát minősítették komfortosnak, illetve összkomfortosnak, 2001-re ez arány meghaladta a 80, 2011-re a 90 százalékot, a 2016-os mikrocenzus pedig 95 százalékot regisztrált.

2006-2016 között a lakott lakások 85 százalékánál végeztek karbantartási, 65 százalékánál korszerűsítési munkákat. Utóbbi körben az energiamegtakarítást
is eredményező munkálatok voltak a leggyakoribbak: a lakott lakások

  • 38 százalékánál nyílászárót,
  • 25 százalékánál hőszigetelést,

Korszerűsítésre leginkább a budapestiek és a nagyvárosokban lakók vállalkoztak, a községekben az országos átlag alatti számban végezték ezt a tevékenységet.

A magyar nők korán halnak

Nem újdonság, hogy nem állunk jól uniós összehasonlításban a születéskor várható élettartamot illetően. Az EU28-ak között a magyar statisztikák a legrosszabbak közé tartoztak 2016-ban is, a férfiak várható élettartamában csak Litvánia, Lettország, Románia és Bulgária áll rosszabbul Magyarországnál (69-73 év közötti várható élettartammal), míg a magyar nőnél csak a román és a bolgár nők halnak korábban (78-80 év).

Az ezer lakosra jutó halálozás sem mutat rózsás képet, 2015-ös nemzetközi adatok szerint a magyar halálozási statisztikáknál csak bolgár és a román rosszabb az EU-ban. 2016-ról 2017-re Magyarországon mindkét nem halandósága emelkedett.

A halálozások közel fele (49 százalék) a keringési rendszer betegségei, negyede (26 százalék) daganatos megbetegedések következménye volt 2016-ban. Százezer magyar férfi közül 392, a nők közül 298 halálát okozza daganatos megbetegedés, míg a keringési betegségek 596 férfit és 681 nőt visznek el 100 ezer megfelelő nemű lakosból.

Nem jó magyar idősnek lenni

A 65 éves magyar férfiak és nők még 5,9 egészségben eltöltött évre számíthattak 2015-ben, szemben az átlagos uniós polgár 9,4 évével. Ugyanebben
az évben a 60-69 évesek 75 ezer, a 69 év felettiek 123 ezer forintot fordítottak egészségügyi kiadásokra, ami az átlagos 49 ezer forintnál jóval magasabb
összeg.

2017-ben az 54 évesnél idősebbek élettel való általános elégedettsége minden korcsoportban elmaradt az átlagtól. Az idősek hasznosság- és biztonságérzete, valamint bizalmi szintje is átlag alatti volt 2015-ben.

Luxus a táppénz?

A siralmas egészségi állapot dacára egyre kevesebb magyar engedi meg magának azt a luxust, hogy betegállományban gyógyuljon, 2000-2016 között kevesebb mint kétharmadára csökkent a táppénzt igénybe vevők száma.

Nő a háziorvosok leterheltsége

2016-ban 4755 háziorvos és 1444 házi gyermekorvos gyógyított országszerte,  számuk az ezredforduló óta 7,8 illetve 8 százalékkal csökkent. A legtöbb alapellátó orvos a községekből tűnt el, ahol a háziorvosok 27, a házi gyerekorvosok száma 45 százalékkal apadt.

Míg a rendelőkben orvosonként lebonyolított betegforgalom a háziorvosoknál 26, a házi gyerekorvosok esetében 18 százalékkal nőtt 16 év alatt, ezzel
párhuzamosan 69, illetve 64 százalékkal kevesebb lett a rendelőn kívüli ellátások száma, amelynek aránya 2016-ra már csak néhány százalékra csökkent.

Egy-egy felnőtt háziorvos több mint kétszer annyi beteget irányított EKG-ra, röntgenre vagy laborvizsgálatra, ugyanakkor kórházba csak valamivel (2,8 százalék) kevesebbet utalt, mint 2000-ben.

2016-ban 6596 háziorvosi és házi gyerekorvosi praxis volt az országban, ez 127-tel kevesebb a 2008-as számnál.  Ugyanakkor 397 praxisban helyettesítve
látták el a betegeket, ezeknek a praxisoknak a 86 százalékában nem volt állandó orvos. Az ilyen praxisok száma 2,6 szorosára nőtt 2008-2016 között.

A helyettesítésben ellátott praxisok száma legnagyobb mértékben - négyszeresére, illetve 3,4 szeresére Budapesten és Nyugat-Dunántúlon emelkedett. A
legtöbb praxisba Észak-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön kerestek orvost.

2016-ban több mint 43 ezer orvosi állás volt az országban: 96 százalékuk be volt töltve, 45 százalékukban vállalkozóként dolgoztak az orvosok.

Ennyit kerestek az orvosok 2016-ban

Az egészségügyben dolgozók bruttó havi átlagkeresete az ágazati béremelésekkel sem éri el a nemzetgazdasági átlagot, 2017-ben annak 96 százaléka volt (285 ezer forint).

Mennyit költünk egészségügyre?

A kiadvány szerint Magyarországon 2015-ben a GDP 7,2 százalékát költötték egészségügyre, ami a V4-ek között a legnagyobb arány. Azt azonban nem említi meg az összesítés, hogy a kiadások harmadát a lakosság közvetlenül, zsebből finanszírozza, a közkiadás jóval az egészségesnek tartott arány alatti.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó érték a V4-ek közül Csehországban és Szlovákiában magasabb a hazainál, míg Lengyelországban a magyarnál is alacsonyabb.

A fejenként legtöbbet költő országok a magyarországinál legalább két és félszer többet szánnak egészségügyre.

Fotó: Pixabay