Így emlékezett az ország 1956-ra

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen azt mondta, az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében. Lázár János kijelentette: a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.

Szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és "nevetséges körülmények" között kell bíróság elé állnia - hangoztatta.

Varga: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-ai megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát.

A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is - fogalmazott Varga Mihály. Szavai szerint ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy "magára maradt Magyarország most is", amikor dönteni kellett "a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt" kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről.

Kósa: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen azt mondta, a mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik. Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országukat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket - vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos. Úgy fogalmazott: "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem".

Kósa szerint Európa csak akkor maradhat hű a forradalomhoz, ha egyetlen pillanatra sem enged az erőszaknak. A keresztény Európát ma is meg kell védeni, még akkor is, ha a Magyarországgal azonos kultúrkörhöz tartozó országok azt mondják, hogy nem - mutatott rá.

Harrach: szuverenitásunk és személyes szabadságunk visszaszerzését jelenti '56

A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon tartott megemlékezésen mondott beszédében. Harrach Péter azt mondta: tisztelettel fejet hajtanak azok előtt az emberek előtt, akik kiharcolták a szuverenitásunkat és a szabadságunkat. Hozzátette, e két érték megőrzése mindenkinek fontos, a fiatalok figyelmét pedig külön is felhívta arra: éljék át és a saját életükben valósítsák meg a tiszta forradalom üzenetét.

Gyurcsány: a szabadságnak felemelkedéssel kell járnia

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével. A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet.

Hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. "Ilyen konfliktusok küszöbén állunk most már évek óta, ebből húz hasznot jó néhány, azt gondolom, hogy tisztességtelen és a végén a hazát romboló politikai irányzat és politikus" - fejtette ki.

Szél: az 56-os eszmék nem érvénytelenedtek el soha

Október 23-a a reményről, az elnyomhatatlan szabadságvágyról szól - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt pénteki budapesti megemlékezésén. A politikus rámutatott: október 23-a arról szól, hogy vannak olyan eszmék, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet feladni. A közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha, november 4-én sem.

Szigetvári: 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié. Szigetvári Viktor a fővárosi Vértanúk terén tartott ünnepi megemlékezésen úgy fogalmazott: a nemzeti ünnepen az Együtt politikai közössége '56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt államfőre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon.

PM: 56-ban a szabadság és az egyenlőség egybeforrt

A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt - mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma "mindenki válogat", mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig '56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket - mondta.

Kocsis: a magyarok mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van

A magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt - mondta Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere az önkormányzat által a Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

MSZP: a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni

Az MSZP közleményt adott ki, amelyben azt írták: a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot.