A szervezet szerint a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslat együttesen 661,7 milliárd forint támogatást biztosít, amely 1,9 százalékkal (12,5 milliárd forint) haladja meg az előző évit. E növekménnyel azonban nem rendelkezhetnek szabadon a helyhatóságok, hiszen az a gyermekétkeztetés ingyenessé tételét, valamint az egyes ágazatokban megszavazott béremelések fedezetét tartalmazza.

Az állami támogatás csak az önkormányzatok költségvetésének a felét adja, a többi saját bevétel. A szektor jövőre várhatóan 1.874 milliárd forintot költ működtetésre, miközben az összes működési bevétele 2.049 milliárd forintot tesz ki. Magyarán összesen 175 milliárd forintot lehet költeni szabadon fejlesztésekre, de a helyzetet bonyolítja, hogy ennek az összegnek a 85 százaléka a megyei jogú városokban és a fővárosban csapódik le. Mindezek következtében megállapítható, hogy közel háromezer településen nincs érdemlegesen saját szabadon felhasználható forrás - állapította meg a TÖOSZ.

A szervezet a problémák megoldására 13 pontos javaslatot tett - ezeket alább olvashatja -, az egyik ajánlás szerint növelni kellene a hazai fejlesztések támogatásának összegét, amit többek közt a konyhafelszerelések pótlására költenének a helyhatóságok. Ezzel kapcsolatban Zombor Gábor, a TÖOSZ főtitkára a Napi.hu-nak elmondta, hogy ma már olyannyira nincs saját forrásuk a kisebb települési önkormányzatoknak, hogy az ilyen kis értékű beszerzéseket sem képesek elvégezni. Márpedig sok településen saját konyhával dolgoznak, amelyek gyakran igen lerobbantak - hangsúlyozta Zombor, aki elmondta, hogy régebben voltak hazai fejlesztési források az ilyen célokra, ám ezek az előző uniós ciklus óta elapadtak. Uniós forrás pedig nincs erre a problémára.

A főtitkár szerint a probléma nem kicsi, hiszen a magyarországi települések felét érinti, ám, hogy a megoldásra pontosan mennyi pénz kellene, azt nehéz megjósolni. A tányértól a sütőig nagyjából mindent be kell szerezni, így akár több milliárdos összegről is szó lehet - vélte Zombor, aki szerint az önkormányzatok már egy egymilliárdos kezdőösszegnek is nagyon örülnének.

A TÖOSZ 13 javaslata:

  • Az önkormányzati hivatalok működési támogatása továbbra sem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat az üdülő jellegű, a tanyás térségű és az országhatár-menti, valamint az építésügyi hatósági jogkörrel rendelkező járásszékhely települések esetében. Ennek következtében alulfinanszírozottak ezek a hivatalok.
  • Továbbra sem megnyugtató a közszféra bérezésének helyzete azáltal, hogy a köztisztviselők, valamint az eddigi bérfejlesztéssel nem érintett közalkalmazottak bérrendezése nem jelenik meg a jövő évi költségvetésben. Ennek következtében a közszférán belül kialakult feszültség továbbra is fennáll.
  • Miközben a polgármesterek bérére vonatkozó szabályozás nem változott, továbbra sem szerepel a költségvetésben a polgármesteri bér fedezete, miközben a polgármesteri funkció kötelező feladat. Szintén nem biztosított az alpolgármesterek javadalmazásának pénzügyi feltétele. A polgármesteri, alpolgármesteri bér fedezetét a feladat alapú finanszírozásban megfelelő módon biztosítani kell valamennyi település tekintetében.
  • A központi orvosi ügyelet megint nem került be a támogatások közé, pedig 50 ezer fő populáció alatt ez még társulási formában is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel.
  • A beszámítás rendszerének 2015. évi átalakítása - mely 2016-ban is megmaradna -elsősorban a járásszékhely városok számára hátrányos, figyelemmel a feladatellátás nagyságrendjére. Azok a járásszékhely városok, amelynek nem rendelkeznek megfelelő helyi adó bevétellel, azok továbbra sem működőképesek.
  • A beszámítás miatt az üdülőhelyi feladatokra gyakorlatilag nem jár támogatás, ami szintén hátrányos a működőképesség alakulására. Turisztikai bevételek (ifa) kerüljenek ki a beszámítás alól. Az így felszabadult forrást a településeknek kötelező legyen turisztikai beruházásokra, fejlesztésekre fordítani.
  • Feladatok tömegével nem számol a feladatalapú finanszírozás a beszámítással együtt sem. Nem veszi figyelembe az alapfokú iskolákra költött működtetési költségeket, bejáró tanulók költségeit, a mindennapos testnevelés költségeit (tanuszodák és sportcsarnokok). Jelenleg a település lakosságszámához köti a működtetési kötelezettséget. Ahol alacsony az adóerő-képesség, ott az önkormányzatnak hozzá kell járulnia a működtetéshez, miközben működési problémákkal küzd és kénytelenek MÜKI támogatást igényelni. A működtetési kötelezettséget kiegészítő szabályként a lakosságszám és az adóerő-képesség mértékétől kell függővé tenni. Azokon a településeken, ahol nincs megfelelő mértékű saját bevétel, ott az állam vegye át az alapfokú iskola működtetésének finanszírozását.
  • Az ingyenes közétkeztetés bevezetését kizárólag rászorultsági elv alapján támogatjuk és fontosnak tartjuk a feltételek meglétének rendszeres ellenőrzését, tekintettel az önkormányzatokat terhelő közfeladatok ellátásához biztosított állami támogatás jelenlegi szabályozási struktúrájára.
  • Közművelődési és könyvtári támogatás összege elégtelen. Ahol van közművelődési intézmény ott az 1440 Ft/fő támogatás a fenntartás 15 százalékára sem elég. Megfontolásra javasoljuk, hogy a rendelkezésre álló pénzmennyiséget nem per főre kellene leosztani, hanem a tényleges feladat arányában.
  • Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működtetésénél a kintlévőségek folyamatosan nőnek. Legalább a meg nem fizetett bevételek után az áfa visszatérítés vagy beszámolás működjön, úgy az ivóvíz és szennyvízszolgáltatásnál, mint a hulladékgazdálkodásnál. Az állam gondolja újra, hogy ki a feladat tényleges ellátója.
  • Meg kell növelni a hazai fejlesztések támogatásának összegét, mintegy 5 milliárd forinttal, amely elsődlegesen a kisebb települések úthálózatának felújítására, konyhafelszerelésének pótlására és egyéb kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordítódna, amire nem lehet EU-s forrásra pályázni. Ennek a fedezete az a 360 milliárd forint, ami a tervezet szerint tartalékként a kormány rendelkezésére áll.
  • Nem támogatható semmi olyan újabb feladat, amelynek megvalósításához szükséges központi forrás nem áll rendelkezésre. Meg kell szüntetni az évvégi egyedi önkormányzati támogatások szubjektív rendszerét, racionális és kevésbé improvizatív döntések szükségesek, legfőképpen a szociális támogatásokra fókuszálva.
  • Ahol nincs érdemi helyi adóbevétel, ott az önkormányzat továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, mert a feladatellátáshoz szükséges forrásokkal nem rendelkezik. Ki kell mondani, hogy az önkormányzati szektor mára nettó befizetővé vált. Egyre jobban nő a centralizáció, amely gyengíti az öntevékenységet és önfenntartást, kiüresíti az önkormányzatiságot.