A KSH a napokban publikálta a 2014-es Európai Lakossági Egészség Felmérés (ELEF) eredményeit.

Eszerint a lakosság nagy része elégedett egészségével szubjektív értékelés alapján: a felnőtt népesség közel 90 százaléka minimum kielégítőnek tartja, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak az egészségét.

A férfiak közül többen érzik magukat jó egészségi állapotban, ugyanakkor az öt évvel korábbi adatokhoz képest mindkét nem optimistábban nyilatkozott.

A felnőtt magyarok zöme, pontosan négyötöde úgy gondolja, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet egészségéért.

A javulás ellenére nemzetközi viszonylatban rosszul állunk, az európai országok 10 százalékos átlagához képest  Magyarországon jóval magasabb azok aránya (16 százalék), akik  rossznak tartják egészségi állapotukat. Ezzel a rangsorban csak öt országot hagyunk magunk mögött.

A magyarok 45 százaléka valamilyen krónikus - legalább 6 hónapja, vagy előreláthatólag legalább 6 hónapig tartó - betegséggel küzd. Nemek szerinti bontásban a nők fele, a férfiak 40 százaléka érintett, a nők túlsúlyának aránya minden felnőtt korcsoportban jellemző. A betegségek és a kor előrehaladása összefügg, a 35-64 évesek 46, a 65 évesek és idősebbek 80 százaléka kénytelen valamilyen krónikus betegséggel együtt élni.

A krónikus betegségek éllovasai a magasvérnyomás-betegség, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek.

A krónikus betegség megjelenése és az iskolázottság összefügg, a krónikus betegségek előfordulásának aránya az iskolai végzettség emelkedésével csökken. Az összefüggés a nők esetében kifejezett, a legfeljebb 8 általánost végzettek 62, az érettségizettek 46, a felsőfokú végzettségűek 37 százaléka szenved krónikus betegségben.

A férfiaknál a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek hasonló arányban (41, illetve 40 százalék) érintettek, az érettségivel nem rendelkező, de 8 általánosnál magasabb végzettségűek esetében a legmagasabb a betegek aránya (46 százalék), míg az érettségizett férfiak körében a legalacsonyabb (33 százalék).

A jövedelmi helyzettel is szorosan összefügg a krónikus betegségek előfordulása: míg a legalacsonyabb jövedelműek 60 százalék, a legmagasabb jövedelműeknek csak a 30 százaléka krónikus beteg.

Egészségi állapota enyhébb vagy súlyosabb mértékben korlátozza mindennapi teendőiben a lakosság 59 százalékát. A korlátozottságérzéséről beszámolók népességen belüli aránya 2009-ben még lényegesen magasabb volt (70 százalék), a kedvező tendencia mögött a mérsékelten korlátozottak arányának jelentős csökkenése áll - magyarázza az adatot a KSH. A súlyosan korlátozottak aránya 2000 és 2014 között kissé emelkedett.


A legmagasabb jövedelmű ötödbe tartozók 13 százaléka érzi korlátozottnak magát egészségi okból, míg az 1. kvintilisben a súlyosan korlátozottak aránya igen magas, a súlyosan és mérsékelten korlátozottaké pedig majdnem eléri az 50 százalékot.

Ez azt jelenti, hogy az alacsony jövedelem kockázatot jelenthet az egészségi állapot alakulását illetően, valamint  az ebből eredő korlátozottság érzékelése szempontjából, a magas jövedelműek viszont nagyobb eséllyel élhetnek korlátozottságtól mentes életet.

A kapcsolat fordított irányban is működhet: a korlátozottság hozzájárulhat a munkaerőpiaci helyzet romlásához, a rosszabb anyagi  helyzethez is.

Régiós összehasonlításban kiderül, hogy a korlátozásmentesen élők aránya a régiók általános fejlettségével növekszik. Közép-Magyarországon és Nyugat-, valamint Közép-Dunántúlon a nem korlátozottak aránya 72-74 százalék,míg a többi régióban nem éri el a 70 százalékot sem.

A háztartási tevékenységeket illető időskori korlátozottság terén az európai országok 38-as rangsorában Magyarország a 24. helyen áll - a többi visegrádi országot megelőzve -, de jócskán lemaradva az uniós átlagtól, sőt a szomszédos Szlovéniától és Horvátországtól is.

Mi a helyzet a fogakkal?

Minden második magyar nagyon jónak vagy jónak tartja fogainak, szájüregének egészségét, miközben a lakosság 60 százalékának legalább egy foga hiányzik fogpótlás nélkül. Ugyanakkor a felnőttek mindössze 26 százaléka kereste fel fogorvosát a felmérést megelőző félévben.

Minden negyedik magyarnál, a férfiak 20, a nők 30 százaléknál figyelhetők meg depressziós tünetek, 3,5 százalékuk pedig
a súlyos depresszió jeleit mutatja, a nők itt is nagyobb arányban - 4,3 százalék - érintettek. A 74 éven felülieknek már több mint tizede súlyosan depressziós. A depresszióra való hajlam az átlagosnál nagyobb arányban fordul elő az alacsony iskolai végzettségűeknél és a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévőknél.

A lakosság nagyobb része rendszeresen ellenőrizteti vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét. Vérnyomásmérésen a népesség 72, koleszterinszint-mérésen 54, vércukorszintmérésen pedig 55 százaléka vett részt a felmérést megelőző 12 hónapban. Influenza elleni védőoltásban a felmérést megelőző 1 évben a népesség 11 százaléka részesült. Az átoltottság a 65 éven felüliek körében a legmagasabb, közülük csaknem 30 százalék oltatta be magát a megelőző 1 évben.

Citológiai (méhnyakhámsejt-) vizsgálaton a 15 éves és idősebb nők 84 százaléka részt vett már élete során (12 százalékponttal nagyobb arányban, mint 2009-ben). Mammográfián a magyar nők 60 százaléka volt már élete során valamikor ilyen vizsgálaton, míg öt évvel korábban a nők alig több mint fele számolt be erről.

A lakosság 71 százaléka használt valamilyen gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt az adatfelvételt megelőző két hétben, hasonlóan 2009-hez, amikor 69 százalék volt ez az arány. A nőkre és az idősebbekre sokkal inkább jellemző a gyógyszerszedés, a 65 évesek és idősebbek több mint kilenctizede fogyasztott valamilyen készítményt a megelőző két hétben.

A népesség 97 százalékának a felmérést megelőző 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra. Orvossal - háziorvossal vagy szakorvossal a lakosság 85 százaléka találkozott, leggyakrabban a legfiatalabb és a legidősebb korosztály, és minden korosztályban gyakrabban a nők.

Háziorvosát a lakosság több mint háromnegyede felkereste a felmérést megelőző évben. Fekvőbetegként kórházi kezelésre szorult a lakosság több mint tizede.

Kevesebb gyümölcsöt ettünk

A lakosság kétharmada (a nők 72, a férfiak 62 százaléka) naponta legalább egyszer eszik friss zöldséget, gyümölcsöt, ez némi csökkenés a 2009-ben mért eredményekhez viszonyítva. Leggyakrabban a legidősebb esznek friss zöldséget és gyümölcsöt: ötből négy 65 éves és idősebb iktatja be napi étrendjébe.

A magyarok 18 százaléka diétázik, legmagasabb arányban a cukorbeteg-diétát (6 százalék), valamint a só-, illetve energiaszegény
diétát (2-2 százalék) követik.

Átlagosan minden harmadik magyar hetente sportol, a legalább heti rendszerességű kerékpározás a felnőtt lakosság 40 százalékára jellemző a felmérés szerint. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára jellemző (a férfiak 15, a nők 10 százalékára).

Ilyen az átlagos magyar

Az átlagos magyar férfi 176,7 cm magas és 83,6 kg súlyú, míg egy átlagos magyar nő 163,5 cm magas és 68,3 kg a súlya. Az átlagos testtömegindex (BMI) a férfiaknál 26,7, a nőknél 25,6 volt. A 25 feletti a BMI túlsúlyt jelzi, amit alapul véve a férfiak 61, a nők 48 százaléka túlsúlyos, az életkor előrehaladtával mindkét nemnél gyakoribbá válik az elhízás.

A nőknek valamivel több mint ötöde, illetve a férfiak egyharmada dohányzik. Mindkét nem esetében a 18-34 évesek között fordulnak elő legnagyobb arányban a dohányosok. A leszokottak a teljes felnőtt népesség mintegy ötödét teszik ki

A 15 éves és idősebb magyar lakosság 7 százaléka fogyaszt alkoholt naponta, közel negyedük viszont teljes mértékben absztinens. Az önbevallott adatok szerint minden huszadik felnőtt la nagyivó,a férfiak közül minden tizedik, a nőknél viszont csak alig több mint minden századik. A nagyivás az idős férfiak körében a leggyakoribb, közülük minden hetedik iszik alkoholt rendszeresen nagyobb mennyiségben.

A teljes jelentést elolvashatja itt.

Képünk forrása: Shutterstock