A gazdaság lassulása részben bázishatás eredménye (tavaly év elején 3,7 százalékos volt a növekedés, illetve 2015 év végén kifutottak a 2007-2013-as uniós programozási időszakban elérhető közösségi források), részben az ipar központi ágazatának számító járműipar átmeneti visszaesésére vezethető vissza. Az új, 2014-2020-as uniós költségvetési időszak forrásainak kihelyezésével és az autógyárak felpörgő termelésével az idei év második felében várhatóan újra felgyorsul a gazdasági növekedés.
Az év első három hónapjában az agrárium 3,5 százalékkal, az ipari kibocsátás 0,7 százalékkal, az építőipar 27,5 százalékkal csökkent, a szolgáltató szektor ugyanakkor 3,0 százalékkal bővült. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,9 százalékkal nőtt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 százalékkal csökkent, az export és az import 5,7, ill. 7,8 százalékkal bővült.
A gazdasági növekedés húzóerejévé felhasználási oldalról 2,8 százalékponttal hozzájárulva a GDP-bővüléséhez a végső fogyasztás, míg termelési oldalt tekintve az élénkülő belföldi keresletre erőteljesen támaszkodó és a 0,9 százalékos növekedést 1,6 százalékponttal támogató szolgáltató szektor vált az idei esztendő első negyedében.
Az MFB legutóbbi vállalati felmérése alapján közel 600 milliárd forintra becsülhető a hitelezési piacon az a rés, amelynek betöltése segítheti az életképes pénzügyi koncepcióval bíró vállalatok versenyképességének javítását, és már rövid távon is lendületet adhat a gazdasági növekedésnek. A gap a mikrocégek körében különösen jelentős, elsősorban a hiteligénylés várható sikertelensége miatt elmaradó keresletből fakad, mérete pedig nagyjából a hitelek állományának egy éves csökkenésével mérhető össze.