Idén ha minimálisan is, de csökkentek a cafeteria adóterhei. Jelenleg a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót fizetni - így a teljes közteher 34,51 helyett 34,22 százalék. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi kutatása szerint az amúgy is alacsony önkéntes potenciál és hajlandóság csökkent és csökkenhet a jövőben. Főként, ha növelnék a juttatások adóterheit, miközben jelentéktelen többletbevétel realizálódna a központi költségvetésben.

Két évvel ezelőtt 95 milliárd forint volt önkéntes nyugdíjpénztárakban (ebből mintegy 40 milliárd a munkáltatói hozzájárulás), míg az egészségügyi pénztárak esetében ugyanez a szám 51, illetve 32 milliárd forint - ismertette az adatokat Márton Péter, a Századvég gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Keszthelyi Holding biztosítási és pénzügyi szakkonferenciáján. Elmondása szerint azt javasolják, valósuljon meg a munkavállaló, a munkáltató és az állam közös felelősségvállalása.

A kormány előtt lévő tervezet szerint ha a dolgozó 50 egységet félretesz, amelyhez a munkáltató 100 egységet tesz az önkéntes pénztárba, akkor az állam 15 forint támogatást ad. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mekkora összegeket vagy arányokat jelent, egyelőre nem beszélt. Helyette Márton azt mondta, hogy a hazai gazdaság egyik legnagyobb problémájára is megoldásnak tartják, ha az önkéntes pénztári tagságokat támogatná az állam: a plusztámogatás akár maradásra is késztetheti a munkavállalókat. Az öngondoskodás pedig fontos kiegészítő eleme lehet az állami nyugdíjrendszernek, amely demográfiai okokban a közeljövőben akár válságba is kerülhet.

A bankadóhoz is hozzányúlnának

A 2010-ben bevezetett banki különadó hátrányosan érintette a magyar tulajdonú befektetési szolgáltatókat is - mondta Márton Péter. Szerinte kettős problémát jelentett a számukra: egyrészről megnőttek az adóterheik, de versenyhátrányba kerültek a bankokkal és a külföldön bejegyzett befektetői szolgáltatókkal is.

A Századvég gazdaságkutató ezért azt javasolja, hogy csökkentsék az adókulcsot és adjanak adókedvezményt az új tőzsdei bevezetéseknél való közreműködés után. A cél az, hogy csökkentsék a cégek hátrányát, így a bankadóból 2,8 százalékig levonást kaphassanak, ha segítik a gazdaságot.

Akár 4 százalékos növekedés is jöhet

A GDP növekedése idén 3,6 százalék, jövőre 3,4 százalék lehet a Századvég várakozásai szerint. Kedvező esetben a 4 százalékos növekedést sem tartják lehetetlennek. Ennek lehetséges motorját - ahogy a nemzetgazdasági tárca és a jegybank is - a fogyasztás növekedésében látják. Idén ezt 5,1 százalékra, jövőre 4,0 százalékra teszik. A növekvő fogyasztási kereslet miatt a termékbehozatal mértékének növekedésére számítanak.

A munkanélküliségi rátát év végére 4,4 százalékra, jövőre 4,2 százalékra várják. Emellett arra is számítanak, hogy a reálbérek, idén 11,4 százalékkal növekedhet. Márton fenntartotta a Századvég Gazdaságkutató korábbi állásfoglalását, hogy 2010-2018 között 40 százalékos reálbér-növekedés valósul meg.

A cikk megjelenését támogatta a Keszthelyi Holding Zrt.