Január első napja óta kerek 2000 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága, ami jelenleg 24 003,9 milliárd forint az Államadósság Kezelő Központ szerint. Ezt az év végére 23 628 milliárd forintra kell lefaragnia az ÁKK-nak annak érdekében, hogy a GDP-arányos államadósság-csökkenés összejöjjön. Abban, hogy ez sikerülni fog, sem a kormány, sem az adósságkezelő nem kételkedik. A magyar gazdaság az idén 3,2 százalékkal nőhet, márpedig ilyen tempó mellett valóban nagy mutatvány lenne emelkedő GDP-arányos államadósságot kimutatni.

A költségvetés hiánya az első tizenegy hónapban 713,7 milliárd forint volt. A központi költségvetés adósságát növelte az önkormányzatok utolsó körös konszolidációja, ám ez is csak 472,1 milliárd forintot magyaráz az adósság növekedéséből. A két tétel együttesen 1185 milliárd forintot tesz ki, vagyis bő 800 milliárd forintra első körben nem látszik indok.

Kapcsolódó

A költségvetés adóssága Forrás: ÁKK
Kép: Napi.hu

Az ÁKK adatai szerint az év elején az idén bevezetett ESA2010 módszertan szerint a központi költségvetés GDP-arányos adóssága 73,2 százalék volt. A mutató a múlt pénteken 76,2 százalékon állt, ezt kell az év végéig 74,8 százalékra csökkenteni. (Azért elegendő kisebb csökkentés, mert eközben jelentősen apadt az önkormányzatok adóssága, így az államadósság-cél elérhető tavalyinál magasabb központi költségvetési adóssággal.) Amennyiben az utolsó hetekben sikerül ledolgozni 376 milliárdos adósságot, úgy az adósságcél idén is teljesül.

Emlékezhetünk rá, hogy 2013 végén a kormány mesterségesen faragta le az államadósságot annak érdekében, hogy 2013-ban is legalább papíron fennmaradjon a csökkenés látszata. Ennek érdekében gyakorlatilag kisöpörték a kincstári tartalékokat, eltűnt a pénz az MNB-ben vezetett kincstári betéti számlákról. Ezért is kezdett intenzív eladósodásba az év elején az ÁKK - kellett a pénz, hogy a kincstári számla likviditása visszaálljon a normális szintre. Ez a 800 milliárd forint olajozza az állam működését, hisz míg a nagy adóbevételek általában a hónap 10. és 20.napja körül érkeznek a kincstárhoz, a kiadások javát (bér, nyugdíj, szociális ellátások) az hónap első öt napján ki kell fizetni.

A kormányzati betétek alakulása a jegybankban (milliárd forint)
2013 szeptember890,9
október1311,0
november1345,6
december1162,9
2014 január1086,1
február987,9
március1175,1
április1786,5
május1911,8
június1911,8
július2143,2
augusztus1755,2
szeptember1747,2
október2040,9
november1442,5
Forrás: MNB

Az év során a kincstári egységes számla (KESZ) rendszerint 2000 milliárd forint körüli összeggel rendelkezett. Ez a summa már novemberben nagyot esett: az MNB adatai a hónap végén 1442 milliárd forintot mutattak. A kincstári számla egyenlege vélhetően decemberben is tovább csökken, amivel meg is lesz oldva az adósságcsökkentés, esetleg az elmúlt évekhez hasonlóan pár napra kötvényeket vásárol vissza az állam.

Ha a jelenlegi szintről további közel 400 milliárd forinttal mérsékli az állam a kincstári számla egyenlegét, azzal úgy teljesíti az adósságcsökkentéshez szükséges szintet, hogy a KESZ-állomány ezer milliárd forint felett marad, amivel bőven kibekkelhető az évforduló. Persze mindenben van kockázat, hisz az év utolsó napjaiban a nemzetközi pénzpiacok likviditása csökkenni szokott, vagyis épp ilyenkor kellene óvatosságból tartalékolni.