Így fog trükközni a kormány az év végén

Január első napja óta kerek 2000 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága, ami jelenleg 24 003,9 milliárd forint az Államadósság Kezelő Központ szerint. Ezt az év végére 23 628 milliárd forintra kell lefaragnia az ÁKK-nak annak érdekében, hogy a GDP-arányos államadósság-csökkenés összejöjjön. Abban, hogy ez sikerülni fog, sem a kormány, sem az adósságkezelő nem kételkedik. A magyar gazdaság az idén 3,2 százalékkal nőhet, márpedig ilyen tempó mellett valóban nagy mutatvány lenne emelkedő GDP-arányos államadósságot kimutatni.

A költségvetés hiánya az első tizenegy hónapban 713,7 milliárd forint volt. A központi költségvetés adósságát növelte az önkormányzatok utolsó körös konszolidációja, ám ez is csak 472,1 milliárd forintot magyaráz az adósság növekedéséből. A két tétel együttesen 1185 milliárd forintot tesz ki, vagyis bő 800 milliárd forintra első körben nem látszik indok.

Az ÁKK adatai szerint az év elején az idén bevezetett ESA2010 módszertan szerint a központi költségvetés GDP-arányos adóssága 73,2 százalék volt. A mutató a múlt pénteken 76,2 százalékon állt, ezt kell az év végéig 74,8 százalékra csökkenteni. (Azért elegendő kisebb csökkentés, mert eközben jelentősen apadt az önkormányzatok adóssága, így az államadósság-cél elérhető tavalyinál magasabb központi költségvetési adóssággal.) Amennyiben az utolsó hetekben sikerül ledolgozni 376 milliárdos adósságot, úgy az adósságcél idén is teljesül.

Emlékezhetünk rá, hogy 2013 végén a kormány mesterségesen faragta le az államadósságot annak érdekében, hogy 2013-ban is legalább papíron fennmaradjon a csökkenés látszata. Ennek érdekében gyakorlatilag kisöpörték a kincstári tartalékokat, eltűnt a pénz az MNB-ben vezetett kincstári betéti számlákról. Ezért is kezdett intenzív eladósodásba az év elején az ÁKK - kellett a pénz, hogy a kincstári számla likviditása visszaálljon a normális szintre. Ez a 800 milliárd forint olajozza az állam működését, hisz míg a nagy adóbevételek általában a hónap 10. és 20.napja körül érkeznek a kincstárhoz, a kiadások javát (bér, nyugdíj, szociális ellátások) az hónap első öt napján ki kell fizetni.

Az év során a kincstári egységes számla (KESZ) rendszerint 2000 milliárd forint körüli összeggel rendelkezett. Ez a summa már novemberben nagyot esett: az MNB adatai a hónap végén 1442 milliárd forintot mutattak. A kincstári számla egyenlege vélhetően decemberben is tovább csökken, amivel meg is lesz oldva az adósságcsökkentés, esetleg az elmúlt évekhez hasonlóan pár napra kötvényeket vásárol vissza az állam.

Ha a jelenlegi szintről további közel 400 milliárd forinttal mérsékli az állam a kincstári számla egyenlegét, azzal úgy teljesíti az adósságcsökkentéshez szükséges szintet, hogy a KESZ-állomány ezer milliárd forint felett marad, amivel bőven kibekkelhető az évforduló. Persze mindenben van kockázat, hisz az év utolsó napjaiban a nemzetközi pénzpiacok likviditása csökkenni szokott, vagyis épp ilyenkor kellene óvatosságból tartalékolni.