Egy EU-s irányelv kötelező átültetése nyomán október 25-től akár az EU-ban is gyógyíttathatjuk magunkat, ha itthon nem hozzáférhető a szükséges ellátás - legalábbis így szól az irányelv, a megvalósításhoz azonban néhány feltételnek teljesülnie kell. Először is, a lehetőség csak akkor jön szóba, ha az illető itthoni biztosítási jogviszonya rendezett. Ebben az esetben a kiemelt költségű fekvőbetegellátás, illetve a speciális, vagy legalább egy éjszakás bent tartózkodással járó szakellátás külföldi igénybevételét előzetesen engedélyeztetni kell a hatósággal, jelesül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP).

A költségek 130 százalékáig és utólag térít az OEP

Az OEP első körben megállapítja, hogy a szükséges terápia, diagnosztikai eljárás benne van-e a biztosítási csomagban, és hozzáférhető-e itthon. Ha a biztosítási csomag része, de nem hozzáférhető például a hosszú várólista miatt, akkor hatósági eljárásban független szakértő dönt arról, hogy a beteg állapota indokolja-e a külföldi kezelést, illetve, hogy mennyit várhat a szükséges terápiáig. Ha a szakértő úgy ítéli meg, hogy a hosszabb várakozás sem veszélyezteti az illető állapotát, akkor a kérelmet az OEP elutasítja.

Amennyiben a kezelés mielőbbi elvégzése indokolt, többféle forgatókönyvvel folytatódhat a történet. Az E-alap fenntarthatóságának védelme érdekében az OEP első lépésben egy hazai közfinanszírozott szolgáltatót keres, amely a saját TVK-ján felül, szabad kapacitásainak terhére vállalja a beavatkozást. Ha talál ilyen szolgáltatót, szintén elutasítja a kérelmet, hiszen a leginkább preferált megoldás az itthoni gyógyulás. Abban az esetben, ha nincs ilyen ellátó, akkor olyan külföldi közfinanszírozott intézményt kutat fel, amely a hazai ár maximum 130 százalékáért vállalkozik a gyógyításra. Eddig téríti ugyanis az OEP a beavatkozást - de csak utólag.

Ha a beteg maga keres külföldi magánszolgáltatót, akkor csak a hazai térítési díjra számíthat, szintén utólag. Az uniós irányelv szerint kiutazó beteg utazási és egyéb költségeiből viszont semekkora részt nem vállal a biztosító.

Türelem engedélyt terem (vagy nem)

Az ügyintézési határidőt - hatósági eljárás lévén - a közigazgatási eljárási törvény (KET) határozza meg; nem túl sok hiánypótlással nagyjából két hónap alatt születhet meg az engedély, amely ha a beteg kellő mennyiségű saját forrásával párosul, valóban szabad utat teremthet egy másik uniós tagállam kórházába.

A határon túli ellátás után 30 napon belül be kell nyújtani az OEP-hez a számlát, a fizetést igazoló dokumentumokat, kórházi zárójelentést és ezek hivatalos fordítását, és hazai utógondozásra kell jelentkezni.

Az irányelv alkalmazásának költségeire a 2014-es költségvetés tervezésekor egymilliárd forintot terveztek be - az elsőre karcsúnak tűnő összeg azonban a részletek tudatában már nem is tűnik olyan kevésnek. Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy belássuk, az ügyintézési határidő, a metódus és a feltételek alaposan megrostálják majd a határon túli terápiára ácsingózókat. De mint hírlik, a kötelezettség betartása mellett is a fő cél inkább az itthoni lehetőségek jobb kihasználása, a várólisták újfajta menedzselése.