Elég nehéz helyzetben vagyunk, hiszen ha június elején tartottuk volna a tájékoztatót jóval könnyebb helyzetünk lett volna a Brexit miatt - mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Zrt. ügyvezető igazgatója. Szerinte ma még kiszámíthatatlan, hogy a brit választók döntésének milyen következményei lesznek, ám az biztos, hogy az így kialakult bizonytalanság rányomja a bélyegét a következő hónapok történéseire. Márpedig a bizonytalanság a legrosszabb dolog, ami történhet - emelte ki Nagy.

Ez az új helyzet a kelet-európai országokat összetett módon befolyásolja, például a fő kereskedelmi partnereiken keresztül, de sok múlik a leendő megállapodásokon, így például a szabad munkaerő-áramlás kérdésén is. A növekedési adatok egyelőre meglehetősen különbözőek, Románia húzza a régiót, míg Magyarország sereghajtó.

Éppen ezért a korábbi 2,4 gazdasági növekedést végül a Kopint-Tárki Zrt. 2,2 százalékra csökkentette - mondta Palócz Éva vezérigazgató. Szerinte a szomorú tény, hogy a visegrádi országok az elmúlt években elhúztak mellettünk, ám jó hír, hogy a rendkívül rossz első negyedéves GDP-adatok (mindössze 0,9 százalékos növekedés, amivel uniós szinten is a legrosszabbak között voltunk) után már növekedést várhatunk az év hátralévő részében.

Ez jön az EU-s segedelem helyett

A növekedést főképp a magánfogyasztás fogja húzni, miközben a beruházások például várhatóan esni fognak. Ez utóbbival kapcsolatban lényegében csak a mérték a kérdés - mondta Palócz, aki szerint ennek oka az uniós pénzek visszaesése - tavaly az EU-s költségvetési ciklus utolsó kifizetési évében ugyanis felpörögtek a kifizetések, így pedig a beruházások is.

A termelési oldalt nézve az látható, hogy az ipar és az építőipar számára is nyögvenyelősen kezdődött az év, az első negyedévben csak a szolgáltatások szerepeltek jól, igaz, ott kiemelkedő statisztikákat láthatunk. Palócz szerint, bár az ipar valamennyire magához fog térni az év második felében, akkora mértékű növekedés, mint tavaly volt (ismét az uniós pénzek a háttérben), nem várható, míg az építőiparon a kormány lakásépítést ösztönző lépései segíthetik. Igaz, ezzel együtt is 10 százalék feletti éves visszaesés várható ebben a szektorban.

A jó hír, hogy régen nem látott magánfogyasztás-növekedés jöhet, mivel megnőtt az az összeg, amit a lakosság elkölthet - vélte Palócz. Ennek oka főképp abban keresendő, hogy a kormány egyes szektorokban kiemelkedő béremelkedésről döntött, de a munkaerőhiány és a bérnyomás versenyszféra is 5 százalék felett emelheti a fizetéseket.

A tavalyi felpörgés után az állami beruházások nagyot, 40 százalékot estek, a Kopint előrejelzése szerint az idei utolsó negyedévben is két számjegyű lesz az állami beruházások esése. Rossz hír, hogy csökkennek a magánszektor beruházása is, igaz, azok csak kismértékben és az év végére eljöhet a fordulat is.

A forint ugyan gyengült a Brexit hatására, de azóta már visszakorrigált, nagy eltolódás nem történt. A régióban sem a forint teljesített a legrosszabbul, hanem a lengyel zloty. Az állampapíroknál azt látni, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok, sőt, akár további csökkenés is jöhet.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban Palócz elmondta, hogy az egyre érezhetőbb munkaerőhiány ellenére főképp a versenyszféra húzza az alkalmazottak számának növekedését, igaz ebben a közmunkások létszáma is szerepet játszott. Éppen ezért az előrejelzés szerint a foglalkoztatottsági helyzet a tavalyihoz hasonló (3,5 százalék), vagy azt meghaladó mértékben növekedhet.

Az infláció 0,3-0,4 százalék között alakulhat az idén, a piaci szolgáltatások 2 százalékos üzemben emeltek árat, míg az élelmiszereknél inkább csökkenés volt az utóbbi időben.

A biztos pénzvesztés is jobb, mint a bizonytalanság

A Brexitre senki sem volt felkészülve, ez egy olyan helyzet, amire még nem volt példa, így hatásai a pénzpiacokon és a tőzsdéken is megjelentek. A Brexit hatására Európa egyértelműen meg fog gyengülni, hiszen az EU-ból kiválik a GDP több mint 10 százalékával rendelkező Egyesült Királyság. Amennyiben most megnézzük, úgy azt látjuk, hogy a globális növekedés lassulhat, az emelkedés döntő részét azonban továbbra is a fejlett országok hozzák majd - mondta Nagy. Szerinte a válság rávilágított, hogy a fejlett országokban máig olyan szerkezeti problémák vannak, amiket nem tudtak megoldani az állami programokkal, ez pedig a Brexit mellett sok kockázatot hordoz magában.

A trendek erősen meglátszódnak a világkereskedelem alakulásán, a nyersanyagpiacoknál például nagyok az árkilengések, ám a következő időszakban elképzelhető az olajárak esése, a kockázatok növekedése miatt pedig megnőhet az érdeklődés az arany iránt, ami annak árát is felfelé nyomja. A befektetők más, biztonságosnak tűnő helyekre is megpróbálják a pénzüket tenni, ennek következménye az, hogy manapság már negatív a német állampapírok hozama. Ez azt jelenti, hogy a pénzemberek hajlandóak egy biztos minimális veszteséget is elkönyvelni, csakhogy elkerüljék a nagyobb buktákat.

A pénzpiaci volatilitás ennek megfelelően megnőtt, a jó hírek hamar pozitív tendenciákat indítanak el, ahonnan viszont nagyobbat lehet esni. A jegybankok a jelen helyzetben inkább kivárnak, az USA-ban is leghamarabb az év végén várható komolyabb beavatkozás. Bár jó hír, hogy a vállalatok hitelezése kicsit felpörgött, ám ez a beruházásokon még nem látszik, pedig erre nagy szükség lenne.

Összességében Nagy szerint azok az országok lesznek érzékenyen érintettek a Brexit miatt, amelyek erőteljes kapcsolatban vannak a brit gazdasággal, ilyen lehet például Németország, Franciaország, vagy éppen Olaszország. (Az Egyesült Királyság akár 3-4 százalékos GDP-visszaesést is elszenvedhet, hiszen túlságosan összefonódott már az EU-val.) A német autóipar például nem véletlenül indította el már a lobbiját, hogy minél kedvezőbb szerződéseket lehessen kötni a szigetországgal - emelte ki a Kopint-Tárki Zrt. ügyvezető igazgatója.