A Financial Times (FT) a lap online kiadását is olvasó befolyásos nemzetközi befektetők tudomására hozza a Schmitt Pál plágiumügyével kapcsolatos számtalan vicc egyikét, amely szerint Magyarországon a doktori disszertáció készítésének formulája a következő: PhD=Ctrl+A+Ctrl+C+Ctrl+V, majd beszámol az államfő lemondásáról. A lap tudósítása szerint a botrány azért robban ki, mert a 69 éves volt vívó 215 oldalas dolgozatából majdnem 200 oldalt plagizált.
Az ügy precedens nélkül szövetséget teremtett az ellenzéki zöldek, szocialisták és szélsőjobboldaliak között, sőt - pletykák szerint - az elnök lemondását követelőkhöz számos disszidens csatlakozott a kormányzó Fidesz-frakciójából is.
Schmitt-klón jöhet
Kester Eddy, a magyarországi fejleményekről szóló cikk szerzője beszámol arról is, hogy a magyar jogrendben ugyan az elnök szerepe alapvetően formális - normakontrollra küldheti azokat a törvényeket, amelyek szerinte nem jogszerűek -, ám Schmitt Pál elmulasztotta a lehetőséget, hogy éljen ezzel a felhatalmazással. Az államfő 2010, a Fidesz választási győzelme óta látta el posztját, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök választotta ki - avatja be egy a külföldiek számára szintén nem magától értetődő viszonyba az olvasókat az FT.
A megfigyelők többsége szerint miután a kormánypártnak kétharmados többsége van a parlamentben, Schmitt lemondása nem változtat a magyar politika irányvonalán. Orbán megteheti, és bizonyára meg is fogja tenni, hogy egy újabb engedelmes, ceremoniális funkció betöltésére vállalkozó személyt javasoljon a Fidesz képviselőinek, akik megválasztják az új elnököt.
Történt egyáltalán valami?
Néhány kormánypárti szavazó hite a botrány nyomán bizonyára megingott, de történt-e ennél több? - teszi fel a szerző a kérdést. Mujtaba Rahman, az Eurasia Group elemzője azt feleli erre, hogy a lemondás rövid távon nem lesz hatással a kormány politikájára, reformtörekvéseire, továbbá az az EU-val és az IMF-fel folytatandó tárgyalásaira. Van azonban néhány középtávú következmény, amely nagyon fontos lehet - teszi hozzá.
Az egyik, hogy miután az új elnök mandátuma öt évre szól, ezért 2017-ig, azaz bőven a 2014-es választások után is hivatalában marad. Ez azért fontos, mert az elnöknek jelentős szerepe van a kormányalakításban. Másodszor 2014 és 2017 között az államfő és a költségvetési tanács az új alaptörvényben rájuk ruházott jognál fogva megvétózhatják az éves költségvetést, és előrehozott választásokat kényszeríthetnek ki.
Nem tartja szilárdan a bilit a rendszer
Az FT megkérdezte Róna Péter közgazdász véleményét is, aki Rahmannál sokkal súlyosabbnak látja a helyzetet. Igen, kiborul a bili (az eredeti szövegben "shit happens"), emberek plagizálnak, emberek nem mondanak le, amikor ezt kellene tenniük. Mindenféle bili kiborul, de egy bankár, aki én is voltam egykor, azt kérdezi: megfelelően működik-e a rendszer, azaz ha kiborul a bili képes-e kijavítani a hibát? - fogalmazott Róna.
És a válasz Magyarország esetén az, hogy nem. A rendszer nem működik - folytatta. És ez az, amiért maguk (a külföldi befektetők - a szerk.) nem akarnak hitelezni, nem akarják vásárolni a (magyar) államkötvényeket, mert a rendszer nem működik. Ez egy alapvető probléma.
Magyarország hosszabb távú egészségének jeleként a rendszer - elsősorban azoknak a kormánytól független médiában dolgozó újságíróknak köszönhetően, akik először tárták fel a botrányt - végül mégiscsak működött - teszi hozzá véleményét az előbbiekhez az FT tudósítója. De csak egy hajszálon múlott, hogy így legyen.