A kormany.hu oldalán olvasható, viccesen elgépelt című "Új baby boom, a középosztály gyermekvallási forradalma" néven futó dokumentum végére kerültek azok a javaslatok, amelyek a gyermekvállalási kedvet növelnék, javítva a kisgyermekes szülők jelenlegi szociális és munkerőpiaci helyzetét. A 122 oldalas dokumentum nagy része háttérinformációt, kutatási eredményeket, statisztikákat, a helyzet ismeretéhez szükséges adatokat tartalmazza, az uniós összehasonlításoktól kezdve a demográfiai statisztikákig. A 90-118. oldalakon szerepelnek már megvalósult intézkedések, illetve javaslatok, amelyek egy részét uniós forrásból lehetne megvalósítani, más javaslatok pedig kedvezmények, mentességek révén teremtenének jobb helyzetet a gyermekek vállalásához. A többihez pedig egyelőre sem költségszint, sem forrás nincsen rendelve.

Családbarát munkahelyek, cafateria-utalvány gyermekgondozásra

Kapcsolódó

A közlemény, illetve a dokumentum cseppet sem titkolja, hogy a "középosztály" gyermekvállalását szeretné különféle intézkedésekkel felturbózni, és nem rest felsorolni az eddig megtett intézkedéseket sem az egykulcsos adótól a családi adókedvezményig, illetve a cégek által egyelőre eléggé fanyalogva fogadott "munkakörmegosztó" járulékkedvezményig. Amit szeretnének: korábban jöjjön az első gyermek, ha pedig többet terveznek, azok is szülessenek meg.

A javaslatok egy része újdonságokat is tartalmaz,  mások támaszkodnak korábbi javaslatokra, miszerint egyfajta "utalványként" lehetne a gyermekelhelyezés költségét támogatni. Az eredeti Budapest Intézet-javaslattól eltérően viszont nem a gyest, hanem a cafateriát szabnák át úgy, hogy közteher-mentesen adhatna a munkáltató a gyermek napközbeni ellátására vagy háztartási munkára használható utalvány-féleséget. Szintén ismert elem a családi napközik "felfuttatásának" terve, amit korábban egy jelenleg is futó uniós pályázattal is igyekeztek megtámogatni. Más kérdés, hogy a jelenleg családi napközit indítóknak azzal kell számolni, működésükhöz állami normatívát nem kaphatnak, csak a TÁMOP-programban indulók és a már működők számolhatnak a normatívával.

Újdonság a tgyás, gyed alatt halmozódó szabadság újfajta felhasználhatóságának javaslata, miszerint jogszabály-módosítás után az anya szabadon választhatna, hogy a szabadságot az eddigi módon kiveszi vagy teljes fizetés mellett, munkaidő-kedvezményre válthassa. (Például hathónapnyi szabadság felhalmozódása esetén kapjon lehetőséget arra, hogy tizenkét hónapon keresztül napi négy órában dolgozhasson. Ez nem azonos a részmunkaidő vállalásával, mert a teljes fizetésére jogosult.) Ennek valószínűleg sokan örülnének, legfeljebb a munkáltatót állíthatja munkaszervezési kihívások elé. Ha kötelezővé teszik ennek alkalmazását, visszafelé sülhet el a jó szándék: a rendszerre magukat alkalmatlanná minősítő munkáltatók még kevésbé akarnak szülőképes korú nőt alkalmazni.

Jobban járhatnak a közszféra dolgozói

Szintén örülhetnének a köztisztviselő kismamák, hogy második, harmadik, többedik gyerek esetén kedvezőbb gyed-számítás léphetne életbe: a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb hasonló szolgálati viszonnyal rendelkezők részére - akiknek jövedelmét jogszabály határozza meg - a második és többedik gyermek szülése esetén is a jogszabály szerinti jövedelem képezné a gyermek szülésével kapcsolatos ellátások alapját, amennyiben ez kedvezőbb, akkor is, ha nem végeztek munkát a két gyermek szülése közben. Ma, ha az anya legalább fél évet nem dolgozik ténylegesen a gyermekek szülése között, akkor a második és többedik gyermek szülésekor a tgyás és a gyed alapja a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ez a gyakorlatban havonta százezres nagyságrendű különbséget is jelenthet a magasabb végzettségű nők esetében -  így a munkaanyag -, a rendszer előnyben részesíti azokat, akik több év korkülönbséggel szülnek, mert közben alkalmuk van visszatérni dolgozni.

Vélhetően külföldi példa alapján került be az a javaslat, ami az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását segítené a gyermek egyéves kora után, például, ha az anya 4 órás munkaidőben dolgozna, akkor 50 százalékos gyesre, gyedre lenne jogosult, de az ellátások folyósítási ideje arányosan meghosszabbodna. Női szervezetek korábban amellett is kardoskodtak, hogy ne veszítse el az anya a gyermek után járó támogatásokra való jogosultságát, ha a gyermek gondozása mellett kisebb munkákat vállal - ma gyed, tgyás mellett semmiféle jogcímen nem lehet dolgozni, a szerzői jogot kivéve, bár például regényt kevesen írnak gyermekgondozási szabadság alatt.

Vállalati kapcsolattartó programok, kollégiumi lakások, gyed a doktoranduszoknak

Civilszervezeti hatást tükröz a családbarát munkahelyek kialakításának támogatásának javaslata, illetve a távollévők bevonása a munkahelyi folyamatokba - erre ma számos sikeres civil projekt akad, főleg nagyvállalati partnerséggel, ám az állam ezekhez nem nyújtott eddig támogatást. Ígéretes az otthoni távmunkát támogató javaslat is, ami egyben az ökológiai lábnyomot is csökkentené. Némileg túlzó optimizmust tükröz azonban a gyerekesek gépkocsivásárlásának támogatása, bérlakások, sőt kollégiumi lakások kialakítása még tanuló, ám gyermekes pároknak - a szülők nagy része aligha örülne, ha két jövedelem nélküli egyetemista vállalna közös gyermeket az ő kontójukra. Való igaz, egy másik javaslat a felsőoktatásban tanulókra is kiterjesztené a gyedet, ami ma a doktoranduszok esetében sem jár, ám ez valószínűleg kevés lenne egy egész család eltartására. Megemelné a javaslat az anyasági segélyt is 150 ezerre (ikrek esetében 250 ezerre) - kérdés, mennyire reális-e a Széll Kálmán terv megszorításainak ismeretében.

Nagyobb hangsúlyt helyezne a dokumentum az önkéntes nyugdíj-és egészségpéztárak szerepére, ám bankok és biztosítók nélkül: "El kellene érni, hogy a "mutualite" mozgalom független legyen a bankoktól, biztosítótársaságoktól, ahogy azt a törvény elő is írja. Javasoljuk a félrevezető pénztár megnevezés helyett a mutualite (kölcsönösség) kifejezéshez hasonló elnevezés bevezetését, pl. a régi magyar bányászati társládák mintájára társ-segítség, vagy hasonló kifejezést."

A NAT-ot is bevetnék: a pedagógusok és a gyermekek képzésében is megjelennének a "családi életre nevelés, egészségmegőrzés" elemei, a konfliktuskezeléstől a társaskapcsolatok javításán keresztül az egészséges életmódig, de ugyanerre biztatnák a médiát is.

A dokumentum vége felé egy egyelőre "önkéntességre" buzdító javaslat is olvasható: "Javasoljuk, hogy a kiemelten magas fizetésű családoknak legyen módja arra, hogy a családi pótlékukat felajánlják a többi gyermekes család támogatására. Fontos ezt megfelelő módon kommunikálni." Ezt olvasva nem volna meglepő az, hogy amennyiben az "önkéntes felajánlások" nem érnek el egy bizonyos mértéket, az alanyi jogot később felválthatja a rászorultság elve a családi pótlék rendszerében.