Világszerte egyre nagyobb teret nyernek az egynapos sebészeti műtétek, az így elvégezhető beavatkozások 80-90 százalékát nappali ellátás keretében kapják meg a betegek a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban. (A potenciálisan elvégezhető műtétek legalább 10 százaléka a beteg állapota miatt nem terelhető erre az útra, így 100 százalék soha nem lehetez az arány.)

Az egynapos, azaz 24 órán belüli, illetve nappali ellátások számos előnnyel járnak: javul a betegbiztonság, miután markánsan csökken az ellátással összefüggő (nozokomiális) fertőzések kialakulásának esélye, kisebb a beteg fizikai és pszichés megterhelése, az otthoni környezetében gyorsabb a gyógyulás, a beteg hamarabb visszatérhet a munkába.

A kórháznak is költséghatékonyabb ez az ellátási forma, sem a beteg előkészítése, sem a műtét utáni hotelszolgáltatás nem kerül pénzbe, így egy jól működő nappali ellátóhelyen végzett beavatkozás költsége mindössze 60-70 százaléka a hasonló, de fekvőbetegellátási körülmények között elvégzett műtétének. Emellett az egynaposban ellátott betegekkel rövidül a klasszikus műtétek várólistája. A résztvevő személyzetnek pedig nem kell éjszakázni, hétvégi ügyeletet vállalnia és tervezhetővé válik számukra a munkaidő - sorolta az ellátástípus előnyeit Ónodi-Szűcs Zoltán.

Szemmel láthatóan minden érintett számára előnyös ez a forma, amelynek elterjedése Magyarországon mégis alaposan lemaradt a környező országokhoz képest is. A most induló, 8 milliárdos uniós forrásból finanszírozott fejlesztés ezen az állapoton kíván javítani.

Nehezebb, de biztonságosabb

Az egynapos ellátás egyáltalán nem az egyszerűbb út, a laparoszkóppal végzett beavatkozás magas szintű szakmai felkészültséget, legalább ötéves szakmai gyakorlatot igényel, s csak a legmodernebb technikával, eszközökkel és annak megfelelő infrastrukturális keretek között végezhető el - emelte ki az államtitkár. A betegek, a betegbiztonság javítása érdekében azonban mindenképpen errefelé kell haladni- hangsúlyozta.

A fejlesztésre szánt 8 milliárd forintnak több mint a fele a szükséges infrastruktúra megteremtésére, a fennmaradó rész a különleges eszközök beszerzésére fordítódik, a programban résztvevő 18 vidéki kórházat (a budapesti kórházakról az Egészséges Budapest Program rendelkezik) hosszas egyeztetés során választottak ki azok közül az intézmények közül, amelyek vállalták a feltételek biztosítását. A  kórházak egy része a már meglévő egynapos ellátását teszi önálló egységgé, más részük újonnan alakít ki központokat, akár új épületet felépítésével, ezért nincs egységes dátuma a projekt befejezésének, lesz ahol már 2018-tól, máshol 2019-től, legkésőbb 2020-tól állnak munkába.

A fejlesztés kulcspontja az új egység önállósága, különálló infrastruktúra és megfelelő hatalommal rendelkező menedzsment biztosíthatja csak, hogy az egynapos ellátás optimális, futószalagszerű működését semmi ne zavarhassa, ne keveredjen más ellátásokkal, a tervezett beavatkozásokat ne írhassák felül sürgősségi, ambuláns, vagy más érdekek - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán, hozzátéve, hogy ezt az önállóságot a kórházi szervezeti működési szabályzatban is rögzíteni kell.

Mi is az az egynapos sebészet?

Egynapos sebészeti ellátás alatt azokat a tervezett műtéteket értjük, amelyek esetében a beteg felvételétől az elbocsátásig nem telik el több, mint 24 óra. Tőlünk nyugatabbra már nem is egynapos sebészetről, hanem nappali ellátásról beszélnek, azaz a felvétel, a beavatkozás és távozás is megtörténik még napközben. Egynapos sebészeti ellátás keretében többek között sérv-, visszér-, szemészeti (pl. szürkehályog), kézsebészeti, nőgyógyászati, vesekő-eltávolító, fül-orr-gégészeti műtétek végezhetők el. Egynapos sebészeti ellátásra nem minden beteg és nem minden operáció alkalmas, a lehetőség fennállásáról a sebész és az altatóorvos dönt.

Magyarországon az érvényes jogszabály 283 beavatkozás számára teszi lehetővé az egynapos sebészeti megoldást, a potenciálisan elvégezhető műtétek száma évente mintegy 360 ezer, ebből 2016-ban 230 ezret végeztek el ebben  formában.

Az egynapos beavatkozások ösztönzésére 2017 január 1-től 10 százalékkal  növelték a finanszírozásukat a fekvőellátás keretében elvégzett beavatkozásokhoz képest, emellett megszüntették, hogy a háttérintézményként megjelölt kórházak rendelkezésre állási díjat kérhessenek.

A továbblépés záloga az új infrastruktúra és a függetlenség. Az infrastruktúra másságáról kiderült, újra kell értelmezni a betegágy és kórterem fogalmát. Az egynapos központokban nincs betegágy, a beavatkozást és a betegek mozgatását egy úgynevezett trolley-n végzik, a különálló kórtermek helyett az őrzőben a nővér folyamatosan egy légtérben van a betegekkel, mindenkit szemmel tarthat. Magát az ellátást és a hazaengedést pedig nagyon szigorú protokoll szabályozza -  erről már Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke beszélt, megjegyezve, hogy az eljárás nem újkeletű, már a múlt század első éveiben is alkalmazták.

Az infrastruktúrához szorosan kapcsolódik, hogy az ebben a formában működő műtőben nem telepedhetnek meg multirezisztens kórokozók, bármilyen fertőzést hordozó betegen ugyanis nem végezhető el egynapos beavatkozás, ami nagy mértékben javítja a betegbiztonságot - részletezte az előnyöket Gamal Eldin Mohamed.

A költséghatékony működés, a szokásos beavatkozáshoz képest 60-70 százaléknyi forrásigény nyomán pedig jelentős plusz képződik, amit az itt dolgozók anyagi ösztönzésére lehet fordítani - tette hozzá Gamal Eldin Mohamed. Álláspontja szerint ez az összeg már versenyképes a magánellátóknál fizetett honoráriumokkal, így nem tartanak attól, hogy az újonnan kialakított központokban nem lesz elég orvos és szakszemélyzet.