Bár a magyarországi bankok kínálatában már alig találni "valódi nullás" hitelkártya-ajánlatot, az igazi üzletet az jelenti, ha valaki nem tölti vissza időben hitelkeretét és fizeti a 30 százalék feletti kamatot. Talán a magyarokat ért "hitelsokk" vagy csak a tudatosság növekedése okán, de a kamatozó állomány az elmúlt években folyamatosan csökkent.
Míg a lakossági kamatozó hitelkártya-követelések állománya 2012-ben még stabilan 150 milliárd forint felett állt, 2015 végére 140 milliárdra, sőt egyes hónapokban ez alá süllyedt - derül ki az MNB adataiból. A szerződésekben szereplő átlagos kamatlábak eközben 33,9 és 30,5 százalék között ingadoztak, az utóbbit 2015. decemberben mért a jegybank.
Beszédes, hogy a teljes folyószámlahitel-állomány, amely magába foglalja a kamatozó és nem kamatozó hitelállományt, valamint az újratöltődő hiteleket is, szintén csökkent a múlt évben. Ez 2014 nyarán még 384 milliárdon állt, tavaly decemberben azonban egy szinte folyamatos csökkenés eredményeképpen 314 milliárdon.
Tudatosabbá váltak a magyarok?
Bár az MNB az adatok publikálásakor nem vizsgálja az egyes hitelintézeti szerepelők üzletpolitikáját és a háztartások viselkedési szokásait, de feltételezhetően az emberek tudatosabban használják a kamatmentes periódust biztosító hitelkártyákat, és igyekeznek időben feltölteni az egyenleget, hogy ne kerüljenek át az igen magas kamattal járó kamatozó periódusba - válaszolta a jegybank a Napi.hu-nak.
Mit mondanak a bankok?
Lapunk megkérdezett több hazai bankot, hogy tapasztaltak-e valamilyen változást a lakossági hitelkártya-használatban.
A K&H Banknál megerősítették azt amit az MNB is írt, vagyis, hogy az emberek tudatossága egyre nő a hiteltermékek kapcsán és persze a bankok felelőssége is nagyobb az ügyben. A hitelkártyát használó ügyfelek döntő része pénzügyileg tudatos ügyfélkör, de a kártyahasználati szokásuk nagy mértékben függ számos tényezőtől, úgy, mint az adott élethelyzettől, pénzügyi háttértől, iskolai végzettségtől. A banknál 2015-ben nem, azt megelőzően viszont 15-20 százalékkal nőtt a kibocsátott hitelkártyák száma. Azt viszont kiemelik, hogy ezt a növekedést nem feltétlenül követi a kamatozó állomány alakulása.
Az OTP Banknál a kibocsátás az elmúlt években minimális mértékben növekedett, a kamatozó állományban nem mértek számottevő változást.
Az UniCreditnél a hitelkártyák iránti keresletben és azok kibocsátásában nem érzékeltek jelentős változást, hitelkártya-birtokosaik aktívan használják kártyájukat. A banknál e kártyáik átlagos hitelkerete 400 ezer forint, amelynek mintegy 40 százalékát használják ki az ügyfelek. A pénzintézetnél az ügyfelek abszolút többsége a tényleges hitelfunkciójáért veszi igénybe hitelkártyáját, a havi költés egyenlegét a kamatmentes időszakban teljes mértékben visszafizetők aránya alacsony - számolt be a bank.
Az Erste Bank lapunk megkeresésére annyit közölt, hogy az elmúlt években nőtt az általuk kibocsátott hitelkártyák száma.
Az MKB Banknál a hitelkártyák száma az elmúlt években nőtt, főként a pénzvisszatérítést nyújtó termékkör bevezetésének köszönhetően: ez vonzóbbá tette ezt a konstrukciót. A bank tapasztalatai szerint az ügyfelek pénzügyi képzettsége folyamatosan javul, és ez a hitelkártyák használatában is megmutatkozik. Egyre tudatosabban használják hitelkártyáikat, amelynek következménye az is, hogy egyre többen vannak, akik a türelmi időszak vége előtt visszatöltik a teljes hitelkeretüket, ezzel elkerülvén a kamatfizetést.