A 77 oldalas összefoglaló jórészt azoknak a célkitűzéseknek a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök ismertetett a múlt hónapban. A dokumentumot azután tette közzé a brit kormány, hogy szerdán nagy többséggel megszavazta az alsó ház azt a törvényjavaslatot, ami felhatalmazta Theresa May miniszterelnököt arra, hogy benyújtsa a lisszaboni szerződés szerinti hivatalos kérelmet az EU elhagyására.

A dokumentum az MTI szerint kimondja, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, de új stratégiai viszonyrendszer kiépítésére törekszik az unióval. E kapcsolatrendszer szerves része lenne a brit kormány szándéka szerint egy "nagyra törő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az unióval.

A dokumentum szerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert ez sarkalatos EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás további érvényesítésének kötelmével járna.

Új megállapodás régi elemekkel?

A csütörtökön közzétett Fehér könyv szerint azonban a brit kormány által elérni kívánt szabadkereskedelmi megállapodás "átemelne néhány elemet" az egységes piaci hozzáférés jelenlegi szabályrendszeréből "bizonyos területeken", mivel "nem lenne értelme a nulláról kezdeni" a szabadkereskedelmi kapcsolatok kiépítését, amikor az Egyesült Királyság és az EU-ban maradó országok "oly sok éven át" érvényesítették ugyanazokat a szabályokat.

A Fehér könyvben idézett adatok szerint az Egyesült Királyság 2015-ben 230 milliárd font (84 ezer milliárd forint) értékben exportált árukat és szolgáltatásokat az EU-piacokra, az uniós társállamokból érkező import értéke 291 milliárd font (106 ezer milliárd forint) volt.

May januári beszédében ugyanezekkel az adatokkal - és alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve - igyekezett alátámasztani azt az érvelését, hogy az EU-nak nem érdeke London "megbüntetése". Az EU ezzel saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor "a világ egyik legnagyobb gazdaságának" szeretnék eladni termékeiket, és ez veszélybe sodorná a brit piacon évente értékesített, több mint 290 milliárd font értékű exportjukat. Veszélybe kerülnének emellett az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (182 ezer milliárd forint) értékű befektetések is, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához - hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

Nem lesz kemény brexit?

A brit kormány a dokumentum szerint átmeneti rendelkezésekkel minimalizálná az Egyesült Királyság távozását az EU-ból - emeli ki a CNN -, miután elismeri, hogy senkinek sem áll érdekében egy hirtelen és drasztikus hatású elválás.

A megkötendő kereskedelmi megállapodások esetében az első "célpontok" között lenne az USA, Kína, Brazília, Ausztrália, Új-Zéland, India és a Perzsa-öböl államai. A többi, uniós megállapodások által lefedett országok esetében a brit kormány a megállapodások folytonosságát szeretné elérni. Ugyanakkor azt is megjegyzi a dokumentum, hogy Nagy-Britannia addig nem köthet új kereskedelmi megállapodásokat, míg el nem hagyja az EU-t.

Nagyobb szuverenitás

A jogi környezetet illetően a dokumentum megjegyzi, hogy az 1972-es Európai Közösségekről szóló törvény hatályát veszti, az érvényben lévő uniós jogszabályokat pedig átvezetik a brit jogrendszerbe. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy ahol "ésszerű és helyénvaló", ott az EU-ból való kilépés után is a most érvényes szabályok maradnak hatályban.

A Fehér könyv azonban megerősíti, hogy a kormány vissza akarja szerezni a kontrollt a saját törvénykezése felett, ezért az Egyesült Királyság kivonja magát az Európai Bíróság joghatósága alól, de - például az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi viták rendezésére - külön rendezési mechanizmusokat hoznak létre.

Mi lesz az ott élő külföldiekkel?

A kormány által csütörtökön közzétett stratégiai célkitűzések között külön pontként szerepel az a törekvés, hogy az Egyesült Királyságban élő mintegy 2,8 millió külföldi EU-állampolgár, illetve az uniós országokban letelepedett britek további tartózkodási jogosultságait a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában rögzíteni kell.

A dokumentum szerint egy új rendszert építenének ki az EU-ból érkező migránsok kontrollálása érdekében, amelyet fokozatosan vezethetnek be, hogy a vállalatok tudjanak alkalmazkodni az új szabályozáshoz. Az új rendszert úgy tervezik meg, hogy az enyhítse a szakemberhiány miatti problémákat - írja a BBC.

A dokumentum szerint külföldi diákok továbbra is mehetnek az országba - legalábbis rövid távon. Az uniós munkavállalók jövőbeli lehetőségeiről semmit sem mond, viszont a Guardian szerint az is szerepel a dokumentumban, hogy az uniós jog által biztosított munkavállalói jogok a brexit után is megmaradnak.

Az MTI ugyanakkor megemlíti, hogy a Fehér könyvben szereplő grafikus kimutatás szerint az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok csoportján belül messze a legnépesebb a több mint 900 ezres lengyel közösség. A brit statisztikai hivatal becslései alapján készített kimutatás szerint a magyarok száma megközelíti a 100 ezret.

Mi lesz az ír határral?

A CNN megjegyzi, hogy a dokumentum nem fogalmaz meg garanciákat az ír határral kapcsolatban. Mindössze annyi szerepel benne, hogy a kormány célja, hogy megvédje az Észak-Írország és Írország közötti közös utazási területet és a lehető "legzökkenőmentesebb és leginkább surlódásmentes határt állítsák fel". Ez azért fontos kérdés, mert ennek létrehozása teremtette meg a békét ebben a térségben - emeli ki a CNN.

A dokumentum emellett azt is megjegyzi a BBC szerint, hogy Skócia, Wales, és Észak-Írország nagyobb hatalmat kapna, ahogy az irányítás visszakerül az Egyesült Királyságba.