Komoly kérdéseket vet fel a laikusban is a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Pénzmosás Elleni Irodájának féléves jelentése. Idén január-júniusban 5723 ügyben merült fel a pénzmosás gyanúja magyar bankoknál, az esetszám némileg elmarad a tavalyitól. A legtöbb bejelentés a bankok teszik, ez teszi ki az ügyek 83 százalékát. Terrorizmus finanszírozása miatt vagy legalább is annak gyanúja miatt viszont egyetlen bejelentést sem tettek a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatók. A nemzetközi ügyek aránya elenyésző: az első félévben mindössze 98 esetben kerestek meg külföldi társzerveket és 122 esetben ment tényleges információ a pénzmosási gyanúról.

Jóval beszédesebb a pénzmosás közben leállított átutalások értéke: tavaly egész évben csupán 334,1 millió forintnyi pénzügyi átutalást függesztettek meg, miközben az idei első félévben 1,5 milliárd forint átutalását akadályozták meg, ami első látásra hatalmas pénznek tűnik,ám a pénzügyi közvetítőrendszer forgalmához képest is "csepp a tengerben". Az MNB adatai szerint 2014 első félében a forintpiacon 26540,5 milliárd forint értékben történtek átutalások, ebből "bukott meg" 1,5 milliárd forint.

Még egy rózsadombi lakásra is kevés...

Összesen 76 esetben merült fel az átutalás megakadályozása: 66 ügyet a bankok, tízet pedig a pénzmosás elleni iroda kezdeményezett - végül mindössze 14 jutott el az érdemi intézkedésig. E 76 ügyben ebben az ügyletben zárolták a 1,5 milliárd forintot, vagyis ügyletenként átlagosan 112 millió forintot - amiből a Rózsadombon még egy tisztességes lakást sem lehet vásárolni. Ebből az következik, hogy vagy nagyon tiszta a magyar gazdasági-pénzügyi elit, vagy a pénzmosás elleni küzdelem alacsony hatékonyságú.

Nem csak a banki pénzmozgásokat, hanem a készpénz illegális kutatására is figyeltek az első félévben, a ferihegyi ellenőrzések mellett mindössze egy határállomáson (röszkei közúti határátkelő) volt ellenőrzési akció. Az akció eredményeiről nem szól a jelentés.

Tipikus csalási módok

A NAV összefoglalta azokat a tipikus eseteket, amelyekkel a pénzmosás elleni tevékenység amelyekkel találkozott az elmúlt időszakban. ESzerint pénzmosásra utalhat, ha egy cég számlájáról a beérkező tételeket csaknem ugyanolyan értékben rövid időn belül továbbutalják. További gyanúra ad okot, ha bankszámlán nincsenek havi bérátutalások a költségeket pedig csak a banki költségek teszik ki. A folyamatos készpénzfelvétel is a pénzmosásra utalhat, főleg ha a felvett pénz külföldi számlákról érkezik vagy oda indul.

Hasonlóan gyanúra adhat okot ha egy magánszemély - aki általában a cég vezetője vagy tulajdonosa - rendszeresen nagy összegű készpénzfelvételeket bonyolít atm-en keresztül céges számláról, így a számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja - sorolja a NAV tipológiája. Ugyancsak pénzmosásra utalhat az is, ha egy magánszemély a saját bankszámláján keresztül bonyolít nagy készpénzforgalmat jellemzően külföldi cégek felé.

A NAV szerint a közelmúltban arra is volt példa, hogy egy pénzváltót üzemeltető magánszemély nagy tételben saját folyószámláján keresztül végzett nagyösszegű valutaváltásokat, illetve forgalmat saját különböző devizanemű számlái között - ezek arra utalhatnak, hogy a magánszámlán cégszerű tevékenységet folytat. A pénzmosási bejelentésekben gyakran szerepelnek az ügyvédi letéti számlák körüli figyelemreméltó pénzmozgások is, amelyek nem minden esetben köthetőek a letétekhez. Ugyanez a másik ágon is megjelenik, amikor egy ügyvédi iroda vállalkozói számlán jelennek meg a letéti pénzek.