Az idén szeptemberben egy kWh villamos energiáért 12,06, a gázért pedig 3,33 eurócentet kellett fizetnünk - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikájából, amelyben azért számolnak euróval, hogy az árak összevethetők legyenek Európa többi országával.

Ezzel az árszínvonallal nominálértéken nálunk (egészen pontosan Budapesten) a negyedik legalacsonyabb az áram és második a gáz ára, összevetve a többi fővároséval.

A MEKH először 2013 júliusában közölt hasonló statisztikát, amikor már túl voltunk a rezsicsökkentés első ütemén mind a gáz, mind pedig az áram ára 10 százalékkal csökkent 2013 januárjában. 2013 közepén a villamosenergia ára 15,17 eurócent volt, a gázért pedig 4,2 centet kellett fizetni. Ez utóbbival nominálértéken már akkor is a második helyen álltunk, minket csak Románia előzött meg. A villamos energia esetében Budapest az alsó harmadban foglalt helyet. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a MEKH azóta több országot - többek között a balti államokat is bevonta a felmérésébe, amely némiképp módosítja a helyezésünket az európai országok között).

A MEKH az árak mellett közzétesz egy sokkal beszédesebb adatsort is: egy kétkeresős háztartás villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei és jövedelmük hányadosát. Lényegében ez teszi összevethetővé azt, hogy az egyes árak milyen terhet jelentenek a csalásoknak.

2013 közepén egy az áram és gázszámla egy átlagos budapesti család jövedelmének 6,6 százalékát emésztette fel, amellyel a második legrosszabb helyen álltunk Bukarest után, ahol mint látható hiába volt olcsó a két energiaforrás, ha nagyon alacsony jövedelmek társultak hozzá. 2013-ban még valamennyi visegrádi országban kedvezőbb volt a helyzet, Nyugat-Európában pedig 2-3 százalék között mozgott ez a teher a fővárosi háztartásoknak.

Azóta hazánk komoly fejlődésen ment keresztül, nem csak a rezsicsökkentés, hanem a reálbér-emelkedés miatt is. Szeptemberben már csak 4,7 százalék volt ez az arány, amellyel minden visegrádi országot leiskoláztunk és közelítünk Európa középmezőnyéhez.

Amiről ugyanakkor kevés szó esik, az az a tény, hogy a komoly árleverés ellenére még mindig fasorban sem vagyunk a nyugat-európai államokkal. Egy berlini család jövedelmének 2,5, egy bécsinek és egy párizsinak 2,1, egy londoninak pedig mindössze 1,5 százalékát viszi el az áram és a gázszámla.

A napokban derült ki, hogy a kormány azt tervezi, hogy a paksi atomerőmű számára az atomerőmű leszerelésének költségeire létrehozott, már mintegy 324 milliárd forintos alapját csapolná meg egy 2017-es újabb rezsicsökkentéshez. Akár így lesz, akár nem, ha érdemben közelíteni szeretnénk nyugathoz, akkor inkább a bérek emelkedése vinne minket ehhez közelebb.