Erősödő derűlátás olvasható ki a jelentésből, ami nyilván tükrözi a világgazdaság óvatos javulását - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a felmérésről, amely 2015 februárjában készült immár 21. alkalommal, 209, Magyarországon működő külföldi vállalat megkérdezésével. Az államtitkár elmondta: végre hosszú távon is fenntartható a gazdasági növekedés Magyarországon, mert nem hirtelen, átmeneti hatású keresletélénkítő intézkedéseken, hanem az ipari termelés növelésén alapul.

A felmérésből kiderült: elsősorban a nagy, exportra termelő feldolgozóipari cégek tervezik a beruházások és a foglalkoztatás növelését. A magyarországi üzleti környezet nagyjából megegyezik a régiós átlaggal; ez alól kivétel az adóterhelés és az adóigazgatás, amellyel az átlagnál kevésbé elégedettek, ugyanakkor a munkajogi szabályozást tekintve Magyarország a második helyezést érte el a 16 régiós ország rangsorában.

A felmérést ismertető sajtótájékoztatón és az azt követő pódiumbeszélgetésen elhangzott: erős polarizáció rajzolódik ki a kutatás eredményeiből. A nagy feldolgozóipari cégek - különösen a járműgyártók - felfelé húzzák a mutatókat, míg a kereskedelem és a szolgáltatóipar - főleg a pénzügyi szolgáltatások - inkább lefelé.

Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója, professzor emeritus megjegyezte: sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot az a szavai szerint "nagyon egyoldalú" exportszerkezet, amelyben ekkora súlya van egyetlen iparágnak, a járműgyártásnak.

A német-magyar iparkamara képviselői és Inotai András is kiemelte, hogy középtávon gondot jelenthet a magyarországi iparnak a szakképzett munkaerő hiánya. Dirk Wölfer, az iparkamara kommunikációs osztályvezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a képzést folyamatosan a gazdasági szereplők igényeihez kell igazítani, ezért helyes döntés volt, hogy Magyarország német mintára bevezeti a duális szakképzést.

A munkaerőhiány másik oka az elvándorlás, amellyel kapcsolatban Glattfelder Béla államtitkár kiemelte: a magyar kormány és a magyarországi ipar szereplőinek felelőssége, hogy meggyőzzék ezeket az embereket arról, hogy érdemes hazatelepülni.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója úgy vélte, a német és az osztrák munkaerőpiac nem olyan régen nyílt meg a magyar munkavállalók előtt, ezért amit most tapasztalunk, az első évek "boomja". A szakember ezért nem tartja valószínűnek, hogy hosszú távon is ilyen mértékű marad az elvándorlás.

A konjunktúrafelmérésből kiderült: a munkaköltségekkel csak a külföldi befektetők 21 százaléka elégedetlen, az elégedettek aránya 2014-ben és idén is meghaladta a régiós átlagot. A magyarországi infrastruktúrával a megkérdezettek 42 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, az a mutató 2010 óta jobb a régiós átlagnál.

Arra a kérdésre, hogy ha most döntene, újra Magyarországra hozná-e a beruházását, a cégek 71 százaléka felelt igennel, és 29 százalék nemmel. A 2015-ös régiós rangsorban ezzel Magyarország csak Koszovót és Albániát előzi meg.

A közép-kelet-európai országokat mint befektetési célpontokat értékelő rangsorban Magyarország 2015-ben is a 9. helyet foglalja el, megelőzve Romániát, Bulgáriát, a délszláv országokat, Albániát, Koszovót, Ukrajnát és Oroszországot. A rangsort 2013 óta változatlanul Lengyelország vezeti Csehország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia előtt.