A külföldi tulajdon egyszerre áldás és átok - értett egyet Balog Ádám jegybanki alelnök felsorolásával Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke a közgazdász vándorgyűlés pénzügyi szekciójában, de nemigen van kapcsolat a tulajdonviszony és az eredményesség, illetve aközött, hogy az adott bank mennyiben szolgálja az adott gazdaság érdekeit.

Az igazi kérdés az, hogy a külföldi tulajdon okoz-e olyan problémát, hogy ezt erőszakosan kell kezelni - fogalmazott Felcsuti, aki szerint nem lehet olyan gazdaságpolitikai környezetet teremteni, amely kiszorítja a külföldi tulajdonosokat. Az állami vásárlás ugyanakkor rendben van - utalt az MKB átvételére.

Kapcsolódó

Kiemelte, hogy az OTP az elmúlt években messze átlag felett csökkentette hitelezését - ezt mutatja az alábbi táblázat Felcsuti előadásából:

Kép: Napi.hu



A szakember úgy látja, a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) első körének sikere alátámasztotta annak szükségességét, a második kör kudarca kapcsán viszont elmondta: a fix marzsnak visszafogó hatása van, mert ekkor csak a jó, a 2,5 százalékos marzssal amúgy is hitelezhető ügyfeleiket "veszik be" a bankok, a többiek kiszorulnak, továbbá nincs még megoldás a bankok súlyos kockázatkerülő magatartására sem. Utóbbi kapcsán Felcsuti szerint az a kérdés, hogy az MNB hajlandó-e egyfajta garanciavállalási típusú eszközök bevezetésére - ha igen, ezzel vonzóbbá tehetnék az nhp2-t.

A bankszektor feltételezett extraprofitjával kapcsolatban úgy vélte: az ágazat a devizahitelezés csúcsidejében nagyon nyereséges volt, de máskor - főleg a bankadókat is figyelembe véve - nem.

A bankszektor adóztatása kapcsán elmondta: 10 jogcímen több mint 1200 milliárd forintot vontak el a bankoktól (még a mostani devizahitel-terhek előtt). Ez Felcsuti szerint nem közteherviselés volt, hiszen nem kötötték tőkéhez, forgalomhoz, jövedelemhez, azaz nem normatív volt, hanem ötletszerű, és mint ilyen, inkább kisajátításnak mondható.

A devizahitel-buborék sokszereplős kudarc, a bankok, a szabályozó állam és a hitelfelvevők közös sara, ezért gondolták sokan, hogy a megoldás is többszereplősnek kell lennie.

Tim Geithner volt amerikai pénzügyminisztert idézve úgy vélte: a nagy válságokat sokszor a bankok idézik elő, de a válság megoldásából sem lehet kihagyni a bankokat, a hitelezést, így szükséges volna, hogy a hazai bankrendszer maga mögött hagyja a jelenlegi "zombi állapotát".