Így lesz Magyarországból Kánaán a kormány szerint

Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal - olvasható a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK), amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. Eszerint 2030-ra az ország közel két évtizede fenntarthatóan fejlődik, a gazdasági teljesítményünk és a foglalkoztatás jelentősen bővül. Patrióta gazdaságpolitika mellett az ország gazdasági teljesítménye és GDP-je jelentősen nő, ami helyi és térségi szinten is fokozatos, mérhető életminőség javulást eredményez.

És hogy milyen ország leszünk addigra? Olyan, amelyikben jelentős beruházások valósulnak meg, amelyikben erős ipar alakul ki, ami jelentős részben az itthoni kis- és középvállalkozások hálózatára épül, részben pedig a globális nagyvállalatok rendszeréhez kapcsolódik. Ennek megfelelően erős középvállalati réteg jön létre, de a célok elérése érdekében a "magas minőségű és széles körben elérhető oktatási rendszerünk versenyképes tudást közvetít", az ország lakossága pedig "fizikailag és mentálisan is egészséges", amely "a munkaerő-piacon versenyképes tudással, képzettséggel, készségekkel rendelkezik, önmaga biztonságos megélhetését képes megteremteni".

Energiafüggőség helyett innováció

Mindeközben hazánk kihasználva fekvését és adottságait fokozatosan növeli gazdasági súlyát, így 2030-ra már a régió egyik jelentős regionális központjaként működik, mind a gazdaságszervezés, mind a tudás és az innováció, mind a logisztika terén. A célok között szerepel az is, hogy a megújuló energia potenciálunkra építve jelentősen csökken az energiafüggőségünk, aminek előzménye, hogy előtérbe kerül az energiatakarékosság és -hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növekvő használata.

Mint a dokumentum készítői írják, a XXI. században meghatározó lesz az innováció és a tudás szerepe. Jó hír, hogy Magyarország "Európa számos országához képest versenyelőnnyel rendelkezik", aminek "az alapját tudományos és szellemi kapacitásunk, kreativitásunk, valamint európai viszonylatban is jó oktatásunk, felsőoktatásunk képezi". Ennek következtében az ország meg tudja tartani tehetségeit, az "agyelszívás" megáll, külföldi tapasztalatszerzéssé, a globális tudástérben való részvétellé alakul, és a magyar emberek tehetségüket saját hazájuk javára kamatoztatják.

Nem fogy tovább a magyar

Természetesen az ország lakosságszámának a csökkenése is megáll, köszönhetően a családbarát intézményeknek, a közszolgáltatásoknak, a munkaszervezésnek, illetve annak, hogy növelik a megélhetés biztonságát. Mindez azonban nem elég, hiszen a nemzeti összetartozás erősödésével és a helyi gazdaság fellendülésével a határon túli magyarság fogyása is megáll. Ide kapcsolódóan a tervek szerint megteremtik az egészséges társadalom alapjait, de a társadalmi értékrendben központi szerepet kap majd a jól végzett munka megbecsülése is, ahogy a "hagyományok ismerete és tisztelete, valamint a kulturális örökségek védelme és fenntartható hasznosításának szükségessége beépül is a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik".

A koncepció összeállítói fontos célnak nevezték, hogy az ország területi különbségei ne nőjenek tovább, így a versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolják az ország vérkeringésébe. Mindennek következtében az ország minden lakója számára biztosítottá válik az intézmények, a munkahelyek és a települések elérhetősége, valamint a hozzájuk tartozó szolgáltatások hozzáférhetősége.

Bár a dokumentum elismeri, hogy jelenleg jelentős kihasználatlan potenciál rejlik még a vidéki térségeinkben, a 2030-as jövőképben a vidék már "egy sajátos, vonzó értékekkel rendelkező, értékeinek felismerésével szívesen választott élettér, ahol a fiatalok megtalálják a jövőjüket, boldogulásukat".

Amivel elérjük ezeket

A Nemzeti Jövőkép elnevezésű fejezetben olvasható anyag szerint a fentiek elérése érdekében gazdaság- és társadalomstratégiai fordulatra van szükség, illetve arra, hogy folytassák az ebbe az irányba megkezdett lépéseket. Ennek megfelelően az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt fogalmaz meg.

A négy hosszú távú cél:

• az értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés;
  
• a népesedési fordulat, az egészséges és megújuló társadalom;
  
• a természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme; illetve
  
• a térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.

Az első cél elérése érdekében a gazdaságba történő beruházásokra és a vállalkozásfejlesztés támogatásra, a kis- és középvállalkozások, a családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítésére és piaci lehetőségeik szélesítésére, a biztonságos élelmiszerellátásra, a helyi gazdaság megerősítésére, a helyi közösségek autonóm, önfenntartó és öngondoskodó erejének a helyreállítására van szükség - olvasható a dokumentumban. A második kitűzés érdekében ösztönöznék az egészséges életmódot, javítanák a sporthoz, mozgáshoz, illetve a kultúrához való hozzáférést, amivel párhuzamosan a közművelődést is biztosítanák. További cél a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó, hatékony és jó állam létrehozása, a közszolgáltatások megújítása, ennek érdekében pedig a növekvő társadalmi biztonságot - kiemelt figyelmet fordítva a lakossági közbiztonság, a szociális, családi és személyi biztonság, az információbiztonság, a munkahelyi biztonság - teremtenék meg. A dokumentum készítői fontosnak tartják, hogy oldják az ország Budapest központúságát, szükségesnek tartják a gazdasági fejlődést biztosító beruházások területi terítését, a térségi versenyképességet segítő térszerkezet, térségi kapcsolatok kialakítását, erősítését.

Mint írják, az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenhárom specifikus célt tűz ki, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt, melyek nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel.

Szakpolitikai célok:

• Az első ilyen cél a versenyképes, innovatív gazdaság, melynek keretében többek közt újrapozicionálnák a magyar gazdaságot, így fejlesztenék a fejlődési potenciált hordozó ágazatokat (pl autóipar, logisztika, gépipar, vegyipar stb), de támogatnák az innovatív vállalati fejlesztéseket is.
• A második specifikus cél a "Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság", aminek elérése érdekébe fejlesztenék az egészségipart, a termál és egészségturizmust, de ösztönöznék a gyermekvállalást, javítanák az egészségügyi ellátásokat is.
• A harmadik célkitűzés az "Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás" nevet viseli, melynek érdekében törekednének az egészséges élelmiszerek előállítására, a hozzáadott érték növelésére, de mint írják kiemelten kell foglalkozni a kertészet és az állattenyésztés fejlesztésével, az ökológiai gazdálkodás erősítésével a genetikai alapok, és a GMO-mentesség megőrzése érdekében. Ezen kívül erősítenék az önfenntartó családi gazdaságokat, támogatnák a közösségi létesítményeket, de pozicionálnák a hazai gazdaság bel- és külpiacait is.
• A negyedik szakpolitikákban érvényesítendő specifikus cél a "Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I". Az ehhez vezető út fontos foka lehet a tudásgazdaság kiépítése és erősítése, a gazdaságot és a társadalmat szolgáló innovációk, K+F ösztönzése és a kulturális kreatív tevékenységek támogatása, az élethosszig való tanulás ösztönzése, illetve az iskolai lemorzsolódás csökkentése a tudás- és készségfejlesztés lehetőségeinek a biztosításával. Ezen kívül a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató szolgáltatásokat és programokat fejlesztenének, ahogy a digitális kompetenciákat is erősítenék.
• Az ötödik cél az "Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom", ennek érdekében pedig a közösségi és családi életre nevelnék a lakosságot, erősítenék a közösségi és társadalmi értékek és értékrendek szerepét, de jelentősen csökkentenék a szegénységi küszöb alatt élők számát is.
• A hatodik cél a "Jó állam: szolgáltató állam és biztonság" címet kapta, ennek érdekében pedig stratégiailag vezérelt, célzott fejlesztéspolitikára, illetve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok erősítésére van szükség, de megújítanák a közszolgáltatásokat is.
• Az utolsó szakpolitikában érvényesítendő cél a "Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme", aminek keretében továbbra is védenék a biológiai- és táji sokszínűséget, bővítenék a zöldgazdaságot, fejlesztenék a környezetvédelmi ipart, létrehoznák a fenntartható hulladékgazdálkodást, de erősítenék a környezeti oktatást is.

Területspecifikus célok:

• Az első "Az ország makroregionális szerepének erősítése". A készítők a beavatkozási területek között a makro-regionális kapcsolatrendszer erősítését, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési együttműködések kialakítását, a határ menti térségek, illetve a térszerkezet funkcionális fejlesztését említik.
• A kettes számú területi specifikus cél "A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat", amit többek között az egységes és fenntartható várospolitikával, a nagyvárosok fejlesztésével és a város-vidék kapcsolatok erősítésével érnének el.
• A harmadik cél a "Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése" a dokumentum szerint, aminek érdekében integrált vidékfejlesztést, így például a tanyás, aprófalvas és leszakadó térségek megsegítését említik.
• A negyedik kitűzött cél a "Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése", azaz a táji értékekre és a tájkarakterre alapozott térségfejlesztés, a térségek sajátos gazdasági profillal, például a kultúrtájak és a turisztikai térségek fenntartható fejlesztése, illetve a Balaton és térsége programalapú fejlesztése szerepel.
• Ugyancsak feladat a "Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés", amit többek közt úgy érnének el, hogy a perifériákat és leszakadó vidéki térségeket bekapcsolnák az ország gazdasági és társadalmi vérkeringésébe, de javítanák a határ menti együttműködéseket is.
• Az utolsó cél az "Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása", ennek érdekében pedig a városon belüli közlekedés kapna nagyobb figyelmet, de elérhetőbbé tennék az úgynevezett foglalkoztatási központokat is.