Az óvoda sikeres eleme az oktatási rendszernek, s azt látják, hogy minél hamarabb kerül valaki közösségbe, annál jobb a későbbi tanulási képessége. A plusz egy évfolyam egy átmeneti év lenne, hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban - mondta Palkovics az MTI tudósítása szerint.

Ezek az országok a Pisa-felméréseken épp azért teljesítenek jól, mert az alapkészségekre, a kognitív képesség kialakulására több időt szánnak. Palkovics szerint Magyarországon is jól láthatóak a kötelező óvodáztatás első pozitív eredményei.

Kapcsolódó

Az államtitkár a keddi köznevelési kerekasztal után jelentette be, hogy a kormány támogatni fogja a plusz egy év, azaz a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését. A plusz egy év az óvoda és az iskola közé épülhetne be, felette az iskolarendszer nem alakulna át. Pontosan be kell mutatni, hogy ez az elvárt célokat miként szolgálja, lesz-e megtérülése - tette hozzá az államtitkár.

A kilenc évfolyamos iskola és az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetésének céldátuma 2019. A tartalmi szabályozás átalakításának felelőse Csépe Valéria, a tanártovábbképzésé Sipos Imre, mindketten miniszteri biztosok.

A plusz évfolyam az alapkészségek fejlesztését végezné, az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át - mondta Csépe. Ígéretük szerint szerdától megkezdődik az új Nat koncepciójának - amelyet a köznevelési kerekasztal ülésén mutatott be - szakmai egyeztetése.

Radikálisan új szemléletű nemzeti alaptantervet szeretnének, ahol a gyerek, a tanuló állna annak középpontjában, és a tartalma igazodna a megváltozott környezethez. A most hatályos alaptantervben sok jó elem van, de a rendszerében, a tartalmi illeszkedésben komoly hiányosságok vannak. A munka világa másfajta képességeket kíván meg napjainkban - mondta Csépe Valéria.

Nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Tanulni kell megtanítani a gyerekeket - véli Csépe.