A költségvetési javaslat továbbra is 1,6 százalékos növekedéssel számol jövőre, amelyet bizonytalannak tart Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Ennél is nagyobb kockázatot lát az elemző a 280 milliárd forintra tervezett tranzakciós illeték beszedésében, mivel még nem tudni, hogy pontosan ki lesz az illetékfizetés alanya, és ennek nyomán hogyan viselkednek majd a gazdaság szereplői. Az egyértelmű, hogy a tranzakciós illeték negatívan hat a gazdasági növekedésre - jelezte Árokszállási Zoltán.

Az elemző ugyancsak kritikával illette a kormány kiadásnövelő elképzeléseit, amelyek közül a tartalékok, és ezen belül az Országvédelmi Alap 50 milliárddal való megemelését még elfogadhatónak tartotta, de a minisztériumok 120 milliárd forintos kiadásnövelését nem. Ezek a döntések nem a kisebb, növekedésbarát állam képét mutatják, jobb megoldás lenne a kiadások csökkentése mellett kitűzni a 2,2 százalékos hiányt - magyarázta , és úgy vélte, hogy ősszel még kisebb-nagyobb átalakításon eshet át a büdzsé.

A CIB Bank elemzője kedvezőnek nevezte, hogy már kora nyáron ismertek a költségvetés bevételi és kiadási összegei, illetve annak részletei, ugyanakkor úgy vélte, bizonytalanságot szül, hogy olyan jelentős tételekről, mint a 280 milliárd forintos tranzakciós illeték, illetve a 75 milliárdra tervezett bankadó még javában folynak az egyeztetések. Jobbágy Sándor szerint figyelemreméltó, hogy ebben az ügyben Varga Mihály, tárca nélküli miniszter is "vészjelzéseket adott le", aki arra hívta fel a figyelmet, hogy többszörös terhet ró a pénzügyi tranzakciós illeték befizetése a Magyarországon működő cégekre, cégcsoportokra, így az új adónem életbelépésével tömegesen menekíthetik ki pénzforgalmunkat a határon kívülre a vállalkozások.

Jobbágy Sándor bírálta, hogy a költségvetés újraelosztás rátája tovább emelkedik, miután a kiadási oldal 560 milliárd forinttal nő, így logikus hogy a bevételi oldalt is 460 milliárddal meg kellett emelni. Az államháztartás sajnos továbbra is rátelepszik a gazdaságra, ami nehezíti a növekedés újraindulását - mondta Jobbágy Sándor.

Az elemző úgy véli, hogy a költségvetés bevételi oldalának módosítása már korábban lehetőséget nyújtott volna a béreket terhelő járulékok csökkentésére, ami jobban ösztönözte volna a gazdasági növekedést, mint az szja illetve a társasági adó csökkentése.