A stratégia a monetáris tanács által meghatározott keretek között, a májusban közzétett Alapokmánynak megfelelően meghatározza a mikroprudenciális felügyeleti illetve fogyasztóvédelmi munka stratégiai céljait, azt, hogy a pénzügyi ágazatot felügyelő jegybank milyen pénz- és tőkepiaci szektort szeretne látni a jövőben.

Windisch László emlékeztetett arra: a válság világszerte bebizonyította, hogy a pénz- és tőkepiac önszabályozó mechanizmusai nem elégségesek, erős felügyeletre és szabályozásra van szükség. Ezt felismerve a magyar törvényalkotás is lépéseket tett ebbe az irányba. A legjelentősebb intézkedés az volt, hogy 2013. október 1-jével az MNB feladatai kiegészültek a mikroprudenciális és pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokkal. Ennek köszönhetően nagyon erős hatóság jött létre, amely mind a makroprudenciális - rendszerszintű -, mind a mikroprudenciális - intézményi szintű - kockázatokat képes nagyon korán felismerni és idejében kezelni is.

"Nem riadunk vissza az erős eszközök használatától sem. Ha azt látjuk, hogy a deviancia rendszerszinten jelentkezik - ilyenek például az egyoldalú banki díjemelések -, bátran fogunk a szankcionálás eszközéhez nyúlni és komoly összegű bírságokat kiszabni. Az erőteljes számonkérés tehát nem öncélú, hanem üzenetértékű és visszatartó erejű " - jelentette ki az alelnök, megjegyezve: a befolyt bírságokat nem használhatja fel saját működésére az MNB, visszaforgatják a pénzügyi kultúra támogatására, pénzügyi fogyasztóvédelmi vagy például karitatív célokra.

A mikroprudenciális - egyedi, intézményi - szintű felügyelésről szólva Windisch László kiemelte, hogy a jövőben fokozatosan bevezetik az üzleti modellalapú felügyelést. Az intézményekre vonatkozó szabályok betartatása mellett ugyanis nagyon fontos a kockázatok időben való felmérése és csökkentése is, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az üzleti modellek elemzésének. Minél hamarabb észlelnek ugyanis egy kockázatot, annál kisebb áldozattal lehet megszüntetni vagy kezelni azt. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják a pénzügyi intézmény stratégiáját is, azt, hogy milyen szektorra összpontosít, milyen termékeket, milyen árazással, milyen ügyfélkörnek értékesít, milyen makrogazdasági környezetben, s e modell mennyire fenntartható - ismertette az alelnök.

Az új stratégia szerint az egyes pénzügyi termékeket is elemezni fogják mind pénzügyi fogyasztóvédelmi, mind prudenciális szempontból. Egészséges verseny akkor alakul ki, ha az ügyfél össze tudja hasonlítani a különböző termékeket. Az MNB segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy az ügyfelek számára átlátható legyen a szolgáltatások költsége, könnyen össze tudják hasonlítani a számlacsomagok, pénzforgalmi szolgáltatások árazását; ez a munka már folyamatban van. Már dolgoznak az MNB-ben a bankváltás megkönnyítésén is, ami ugyancsak erősítheti a versenyt a pénzügyi szektorban.

Az MTI azon kérdésére, ha valóban kivonul három-négy nagy bank Magyarországról, az MNB szerint javul vagy kisebb lesz a verseny, az alelnök azt válaszolta, ez attól függ, hogyan történik a kivonulás, kik jönnek a helyükre. Jöhetnek új belépők, és az is előfordulhat, hogy kisebb bankok nőnek fel ezáltal. Megjegyezte ugyanakkor: "határozott célkitűzésünk, hogy a folytonos mozgásban lévő szektorban ne fordulhasson elő, hogy nem prudens üzleti modellek nőjenek naggyá azáltal, hogy a kivonuló bankok helyébe lépnek".

Az alelnök arról is beszélt, hogy amióta erőteljesebb felügyeleti fellépést és szigorúbb szankciókat, magasabb bírságokat érzékel a pénzügyi szektor, egyre több esetben kérnek állásfoglalást, előzetes jóváhagyást egy-egy termék bevezetése előtt. A konzultáció azonban nem jelentheti azt, hogy az MNB átveszi a piaci döntések felelősségét a felügyelt szektoroktól - hangsúlyozta Windisch László.

A tőkepiacok esetében is támogató, de szigorú felügyeletet ír elő a stratégia. A tőkepiaci szektor a hitelintézetek termékei mellé kiegészítő és versengő termékeket tud kínálni, jó alternatív finanszírozási forma lehet. A szektorban még jelentős fejlődésre van lehetőség, az MNB szeretné az ebben rejlő lehetőségek kiaknázását felügyeleti eszközökkel segíteni - mondta az alelnök.

"Azt szeretnénk, ha egy stabil, nagyon prudensen működő, magas sokkellenálló-képességgel rendelkező szektort felügyelnénk, amely visszaszerzi és töretlenül élvezi a közbizalmat, hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez és egészséges versenyben, átlátható és összehasonlítható szolgáltatásokon keresztül képes ellátni a feladatát. Hasonlóképpen fontos cél az is, hogy a felügyelt pénzügyi intézmények fizetőképességének fenntartása semmilyen körülmények között ne igényeljen állami segítséget, az adófizetők pénzének felhasználását" - fejtette ki az alelnök.

Hangsúlyozta: e kritériumok csak akkor valósulhatnak meg, ha a pénzügyi szektor valóban az ügyfelek érdekében végzi tevékenységét. Arra a kérdésre, hogyan lehet összeegyeztetni a prudenciális és a fogyasztóvédelmi szempontokat, Windisch László úgy vélekedett, csak látszólagos ütközésről van szó. "A bankrendszer fenntartható jövedelmezőség nélkül nem tud hosszú távon stabilan működni, a prudens bank a költségeket bevételekkel fedezi, ha a tőkét nem akarja elégetni. Elégedett ügyfelek nélkül azonban hosszú távon nincs jövedelmezőség, s így stabilan működő pénzügyi közvetítő rendszer" - mondta.

Hozzáfűzte, bár a pénzügyi fogyasztóvédelem az elmúlt időszakban megújult és megerősödött, e területen még nagyon sok feladata van a központi banknak. Azt szeretnék elérni, hogy nem a fogyasztói jogokat előíró jogszabályokat egyenként mechanikusan betartó és esetlegesen jogszabályi kiskapukat kereső és kihasználó, hanem összességében is fair pénzügyi szolgáltatások alakuljanak ki.

Az egyik újítás, hogy az MNB a jövőben nem kizárólag az egyes fogyasztói jogok érvényesülését kéri külön eljárásokban számon, hanem elsősorban rendszerszinten vizsgálja a fogyasztókkal szemben tanúsított magatartást, és összességében várja el, hogy a pénzügyi szolgáltató hozzáállása korrekt legyen. Az MNB az egyedi panaszok kivizsgálása helyett átfogó vizsgálatokra törekszik, a tüneti kezelés helyett a probléma "magját" igyekszik hatékonyabb fellépéssel megszüntetni - ismertette Windisch László.

A fogyasztóvédelmi stratégia tartalmazza azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportok - fiatalok, idősek, rossz anyagi körülmények között élők - védelmére, ugyanis a felügyelet számos esetben tapasztalja, hogy visszaélnek a helyzetükkel. Példaként a termékbemutatókat említette az alelnök, amelyeken az árukon kívül kedvezőtlen hiteltermékeket is "rásóznak" a fogyasztókra. A jegybank a kiszolgáltatott csoportokat nem csak hatósági eszközökkel kívánja védeni, hanem szükség esetén jogszabály-módosításra is javaslatot tesz. Indokolt lehet például a thm plafon felülvizsgálata egyes fogyasztói hitelek esetén, ezt is elemzi jelenleg az MNB.

Ahhoz, hogy a fogyasztóvédelem eredményes legyen, az is szükséges, hogy a fogyasztók átlássák, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, s tisztában legyenek azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket. Ezért az MNB továbbra is támogatja az ország számos pontján elérhető pénzügyi tanácsadói hálózat működését. Létrehoztak egy pénzügyi fogyasztóvédelmi központot is, amely modern telefonos és személyes ügyfélszolgálatot tart fenn. Hamarosan számos lakossági tájékoztató füzet is megjelenik, amelyek a bankokban és az MNB honlapján is elérhetőek lesznek.

Hozzáfűzte, rendszeresen kommunikálnak a szolgáltatókkal is, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt. Így fogyasztóvédelmi konzultációkat tartanak az egyes pénzügyi szektorok számára, amelyeken az MNB jelzi a felmerült problémákat és a pénzügyi hatóság elvárásait.