A magyar lakosság 2015-ben 18 080 243 alkalommal utazott, ebből pedig 12,1 millió volt a maximum három napos nyaralás, mindössze 5,9 millió alkalommal hagytunk el otthonunkat legalább 4 napra - olvasható az Eurostat legfrissebb elérhető statisztikáiban.
Az adatok szerint ebből 5,4 millió volt a külföldi út, aminek csak valamivel több mint ötödén (1,3 millió) utaztak repülővel. Az összes, 18 millió útból 13,4 milliót kocsival tettek meg a magyarok, amit a busz követ 1,7 millió úttal, míg a képzeletbeli dobogóra a vonat fért fel 1,4 millióval. A vízi utak viszont annyira elenyészőek a magyaroknál, hogy arra nem is adott adatot az Eurostat.
Érdekesség, hogy a valamivel több mint 18 millió útra 55,2 millió vendégéjszaka jut, ám miközben az utaknak több mint kétszerese jut belföldre, az éjszakák számánál nincs ekkora különbség: amíg itthon a 12,6 millió út során 38,1 millió éjszakát töltöttünk el, addig a határon túl az 5,4 millió úttal 28,1 millió éjszakát. Azaz, bár ritkán jutunk külföldre, ha már ott vagyunk, akkor igyekszünk minél több időt tölteni.
Ugyanez igaz a költésre: bár jóval több időt töltünk belföldön, a pénzt inkább külföldön költjük el: amíg itthon 850 millió eurót költöttünk 2015-ben, a kevesebb külföldi úton 1750 millió eurót, azaz a teljes költés 66,7 százalékát, miközben az utak 69,8 százaléka belföldre megy, ahogy az eltöltött éjszakák 57,5 százalékát is határon belül töltötték a magyar nyaralók. (Csak a magyarok fele jut el egyáltalán nyaralni.)
A rossz hír, hogy a régiós országok statisztikáját nézve alig szerepel Magyarország a célországok között. Két kivétel van mindössze: a románoknál és a szlovákoknál befértünk a top 5 desztinációba, ám sokatmondó, hogy előbbinél is - hiába az erdélyi magyarság - mindössze az összes utazás 0,6 százalékát hozta hazánk.
Hogyan és hova utazik az uniós polgár?
Az átlag európai kocsival megy nyaralni és az esetek többségében viszonylag rövid időre, maximum három éjszakára - derül ki az Eurostat friss jelentéséből, melyben a legfrissebb 2015-ös adatokat összesítették.
Nem meglepő módon az öreg kontinens lakói leginkább a belföldi utazásokat preferálják (74,8 százalék), ez főleg Romániára, Spanyolországra, Portugáliára, Franciaországra és Görögországra igaz, ahol az utak több mint 85 százaléka határon belülre vonatkozott.
A nyaralók 65 százaléka saját vagy bérelt autóval utazik, ez néhány országban különösen kiemelkedő, így a szlovének 85, a portugálok 80, a csehek 79, a spanyolok 77, a bolgárok 75, illetve a franciák és a magyarok 74 százaléka is így nyilatkozott. Ezen felül az uniós polgároknak 16 százaléka szokott repülőt használni, 11 százalék vonatozni, 6 százalék buszozni és 2 százalék hajózni. Persze nem mindegy melyik országot nézzük: Máltán például az utak 39 százalékát vízen teszik meg, de a görögöknél is 17 százalékot mértek. Ezzel szemben Romániában és Horvátországban máig sokan buszoznak, ezen országok válaszadóinak legalább ötöde behúzta ezt a rublikát.
Természetesen akkor is más képet látunk, amennyiben csak a külföldi utakat nézzük: eszerint már a légi utazás veszi át vezetést, hiszen 53 százalékban ezt jelölték be az uniós polgárok. Itt autót már alig harmad használ (31 százalék), ettől jelentősen le van maradva a busz (6 százalék), a vízi út (5 százalék) és a vasút (4 százalék) is.
A legnépszerűbb célállomás Spanyolország, ahova az összes út 3,1, a külföldi utaknak pedig a 12,2 százaléka megy. A mediterrán térség népszerűségét jól mutatja, hogy a spanyolokat az olaszok és a franciák követik. Továbbra is szinte minden országra jellemző, hogy a nyaraló csak a szomszéd országig jut, kivételt csak Németország, Románia, Svédország és az Egyesült Királyság jelentette, akik főleg Olasz-, illetve Spanyolországba utaztak. Ezek után nem meglepő, hogy az uniós turisták többsége, egészen pontosan háromnegyede megmarad az EU-n belül, aki elhagyja, az ide utazik:
Persze országonként jelentős eltéréseket mérünk: amíg a francia, olasz vagy brit turisták ötöde elhagyja az EU-t utazásai során, addig például a bolgár, román, vagy szlovén nyaralók 3 százaléka lát más kontinenst.
Képünkön a Kotori-öböl, Montenegro, forrás: Pixabay.