A korábbiaknál várhatóan valamivel kevesebbet költenek majd a pártok a 2014-es kampányra, ez azonban nem az átláthatóság, hanem elsősorban a legköltségesebb elemet jelentő, kereskedelmi médiumokban megjelenő reklámok tiltásának eredménye lehet.

A nagyok másfélmilliárdot is költhettek

A Transparency International Magyarország (TI) korábbi, piaci árakon alapuló becslése szerint 2010-ben a nagy pártok a jelöltenként engedélyezett egymillió, azaz összesen mintegy 400 millió forint 3-4-szeresét költötték el saját népszerűsítésük érdekében. A legutóbbi sajtóhírekben felmerült, jelöltenként 5 millió forint a 200 elnyerhető parlamenti mandátummal számolva páronként egymilliárd forintos büdzsét tenne lehetővé, nagy kérdés azonban, hogy ehhez például a civil szervezetek - és egyéb, nem szabályozott szereplők - mennyit tesznek majd hozzá - mondta a Napi Gazdaságnak Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója.

Az átláthatóság szempontjából azonban egyelőre nem látszanak javuló trendek, a jelenleg érvényes szabályozás kizárólag az 50 napos kampányidőszakot határozza meg, illetve csak a pártok és jelöltek tevékenységére terjed ki, így többek közt az önkormányzati, kormányzati vagy éppen civil szervezetek kampányára nem vonatkozik. A kereskedelmi médiumokban nem reklámozhatják magukat politikai szereplők (a Kantar Media adatai szerint például 2006-ban listaáron csaknem 2 milliárd forintot költöttek el ezeken a felületeken, ami a teljes reklámbüdzsé 23 százaléka volt), a közmédiában azonban ingyen tehetik majd meg, a sajtóorgánumokban nyilvános listaáron jelenhetnek meg a politikusok - utóbbi szabály azonban nem vonatkozik a szórólapokra, plakátokra, rendezvényekre vagy az ugyancsak költséges személyes megkeresésekre. Egyelőre az ötmilliós költési limitet is csak a sajtóban szellőztette meg a kormány, pártbeszámolók készítéséről, központi kampányszámlákról nincs szó, miközben a finanszírozás a választások legitimitásával is erősen összefügg - tette hozzá Alexa.

Már benne vagyunk a kampányban

A kampány azonban jellemzően már nemcsak a voksolást megelőző ötven napra korlátozódik, ha nem is teljes intenzitással, de már az elmúlt hónapokban ráfordult e "célegyenesre" a politika. Gyömöre Máté politikai elemző szerint erre utal a kormány rezsicsökkentő akciója is, amire az ellenzék egyelőre nem talált megfelelő választ, bár Bajnai Gordon és Mesterházy Attila közeledése már jelzi, a baloldal is eggyel magasabb fokozatba kapcsolna.

A közösségi média, és az ott folyó kommunikáció esetében még inkább igaz az, hogy nehezen elválasztható a kampányidőszak a ciklus többi részétől - véli Berkes Ákos, a Political Capital közösségimédia-szakértője. A kétirányú kommunikáció pedig azt feltételezi, hogy az elért felhasználók, választók számára a pártok képesek folyamatosan releváns tartalmat szolgáltatni. Minden idők egyik legérdekesebb és legerősebb kampányára számít Antal Attila politikai szakértő, ami szerinte azt is jelenti, hogy a felfokozott hangulatban szinte minden történésnek "kampányíze" lehet, a kampány pedig már "bőven" elkezdődött. Nehéz lenne a kampánykezdet dátumát meghatározni, a kormányzati politika ellenzéki kritikája ugyanis az elmúlt három évben olyan intenzitást mutatott és olyan totális volt - akárcsak az arra adott kormánypárti válaszok -, hogy a rezsicsökkentés e téren nem jelent nyitószakaszt - fogalmazott Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért igazgatója. Az "ügyek" - például a trafikkérdés - így véleménye szerint egy-egy új szakasz kezdetét jelenthetik, nyitópontot azonban nem.

A helyi aktivitás és a közösségi oldalak súlya nő

Berkes szerint az átalakított választási rendszerben jelentősebb szerep jut a helyi kampányoknak, amelyeket központosított szervezési módszerekkel csak jelentős erőforrások felhasználásával lehet irányítani, a kampány egészét hatékonyabban lehet majd koordinálni helyi szinten és országosan is Facebook-csoportok, illetve mobil- és webalkalmazások használatával.

Antal úgy látja, a politikai táborok médiatábora ebből a szempontból már megszilárdult, ezért óriási változásokra nem kell számítani, az azonban biztos a szakértő szerint, hogy bal- és jobboldalon egyaránt egyre nagyobb szerepe van a személyes elérésnek. A nemzeti konzultációk kapcsán azonban érdekes és zavarba ejtő kérdés az elemző szerint, hogy a választók elvárják-e, hogy az ilyen közvetlen megkereséseknek legyen valódi foganatja és az állampolgár megnyilvánulása ne csak pusztába kiáltott szó maradjon. Vélhetően nő majd a közösségi, illetve online terek jelentősége, ám ezt nem érdemes túldimenzionálni - tette hozzá Gyömöre, aki szerint arra azonban mindenképpen szükség lesz, hogy a kötelező kampányeszközökön túl olyan látványos eszközöket is bevessenek a pártok, amelyekkel könnyebben elérhetik a választópolgárok ingerküszöbét.

Antal szerint bármelyik oldal is új médiafelületet kívánt volna nyitni, akkor már megtette volna, illetve meg kellett volna tennie - egyrészt a felfuttatás miatt, másrészt azért is, mert a "lőporszagú" kampányban minden rezdülés fontos és ha több millió forintot tenne bármelyik oldal egy médiafelületbe, az önmagában kampányelemmé válna. Ma már a hazai internet-penetráció elérte azt a mértéket, amit a mini, ad hoc vagy általános, nagyobb kampányok tervezésénél egyaránt célszerű figyelembe venni - hangsúlyozta Böcskei, véleménye szerint azonban a célozhatóságot gyengíti, hogy egy átlagos magyar internetező kevésbé a közéleti témák mentén használja az internetet.

Mozgolódik az online tér

Nagy a mozgolódás az online médiumok és blogok területén, az utóbbi időben két ígéretes vállalkozás is elindult, egyrészt a Szily László nevéhez köthető Cink.hu, illetve az Uj Péter főszerkesztősége mellett elstartolt 444.hu. Korábban felmerült, hogy utóbbi időzítése nem "véletlen", többen éppen a választások közeledtével hozzák összefüggésbe a portál indulását, az is felmerült, hogy a működtető céget a (Bajnaihoz köthető) Wallis-csoport finanszírozza, a portál ügyeinek ismerői ugyanakkor ezt cáfolták a HVG-nek. Az utóbbi időben több más - kevésbé ismert személyhez kapcsolódó - oldal is elindult, a Nemzetii Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint április közepéig 2503 internetes sajtóterméket vettek nyilvántartásba. A legnagyobbnak tekinthető Origo egyedi látogatóinak száma egy átlagos napon meghaladja az 1,1 milliót, a második helyen álló CEMP-csoporté pedig (amelybe az Index.hu, a Portfolio.hu mellett a Napi.hu is tartozik) csaknem egymillió látogatóval rendelkezik a Webaudit adatai alapján. A televízióknál a pártoknak be kell érniük a többmillió nézőt vonzó kereskedelmi televíziók helyett a százezres és csak esetenként milliós nézőszámú közmédiával, amely 2010-ben 4-5 százalék részesedést ért el a költésekben.

A portálok többmilliós elérése mellett egyre nagyobb szerep jut a közösségi oldalaknak is. Utóbbiak közül is kiemelkedik a Facebook, a magyar választókkal ugyanis szinte kizárólag itt lehet érdemben kommunikálni. Berkes szerint a legnagyobb közösségi oldalon nem is áll rosszul a magyar politika, Barack Obama amerikai elnöknek ugyan 32 millió rajongója van, ebből azonban kevesebb mint 15 millió az amerikai felhasználó, ami az összes amerikai Facebook-felhasználó 7-8 százaléka. Orbán Viktor oldalán a 120 ezer magyar "lájkoló" körülbelül a hazai felhasználók 3-4 százalékát adja - ami ez alapján bármelyik nyomtatott sajtóterméknél értékesebb (vagy legalábbis olvasottabb) felületet jelent.

Nem tűnik el a nyomtatott sajtó

Az elérés szempontjából azonban továbbra is megkérdőjelezhetetlen a nyomtatott sajtó szerepe, 2011. január 1-je óta 3025 ilyen terméket vettek nyilvántartásba, miközben a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól átvett lapnyilvántartási adatokban csaknem 18 ezer lapot jegyzetek már 2012 elején. A Matesz adatai szerint a Blikkből például 2012 végén átlagosan 156 ezret adtak el, nem beszélve az ingyenes lapokról, Helyi Témából 681 ezer a Metropolból pedig 393 ezer került az olvasókhoz, ami kétszer-háromszor több olvasót is jelenthet.

Blogok egész sora tűnhet fel a választásokig, mivel ezek létrehozása relatíve olcsó, és néhány hónap alatt sikeresen építhető fel akár néhány tízezres olvasótábor is - tette hozzá Berkes. Ezek rendszerint a választók csak egy-egy kisebb részét célozzák, így sokkal könnyebb egyértelmű üzeneteket megfogalmazni. Böcskei szerint a blogok egy része átvette az politikai napilapok véleményvezéri szerepét, és bár trónjukról letaszítani nem is tudták a "hagyományos" értelmiségi megszólalókat, utóbbiak monopóliuma megszűnt. Fel kell készülni az alapvetően megváltozó tartalomfogyasztási szokásokra is, egyre többek számára ugyanis már az okostelefonok számítanak elsődleges információforrásnak - tette hozzá Gyömöre. Mindez újabb költségeket is jelenthet, ha azonban a korábbi hírekkel ellentétben a nagyobbik kormánypárt a jelképesnek számító legális kampánykiadások emelését tervezi, az önmagában átláthatóbbá teheti a kampányfinanszírozást.

Kilóg a kampányfinanszírozási "lóláb"

Valószínűnek látszik, hogy a kampányfinanszírozásban nem a jelölőszervezetek, hanem a jelöltek kapják majd a pénzt, Antal szerint önmagában ez legitim és vállalható, az adott kontextusban - amikor a cél az ellenzék továbbforgácsolása - "kilóg a politikai lóláb", de ugyanez mondható el a kereskedelmi médiumokbeli kampányhirdetések tiltásáról is, amely lényegében elszívja a lehetőségeket az ellenzéki erőktől. A 2014-es kampány erőforrásait illetően az ellenzék és a kormánypártok között egyenlőtlen viszony áll fenn, az adományozás - és annak internetes kampánya - itthon egyelőre nem számít bevettnek - tette hozzá Böcskei.

A kampányszabályok sem a kiegyensúlyozott verseny felé mutatnak, az ellenzéknek jelen helyzetben így ismét az "ajtóról ajtóra kopogtatás" lesz a fő eszköze. A kampányfinanszírozással (ahogy a választási rendszer több módosításával is) az ellenzék szétaprózását ösztönözné a kormány, Berkes szerint a jelöltek egymillió forintos támogatása feltétlenül ezt célozza, és még inkább a pártlisták esetleges 600 millió forintos dotálása - amelyről egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen elvek mentén osztanák szét. A kormánypártok direkt hagyták ezt a kérdést az utolsó utáni pillanatra, felhasználva ezt is a kampányban: az ellenzéki erők paradox helyzetben vannak, hiszen amíg hitelességük egyik fő bizonyítéka lehet az átlátható kampányfinanszírozás, addig minden nyilvános forrás bélyegként "éghet rá" az adott politikai erőre - véli Antal, aki szerint fontos lenne, hogy a rendszer ne riassza el a magánszemélyeket a politika finanszírozásától.

Nem lesz kampányszámla?

A jelek szerint kampányszámlát nem ír majd elő a szabályozás, miközben a költések átláthatóságának ez lenne az első és legfontosabb feltétele - hangsúlyozta Berkes. Az állami támogatásból származó költésekkel elvileg el kell majd számolni, egy jelölt várhatóan 5 millió forintot költhet majd, amiből egymillió lesz az állami támogatás - így a költések 80%-ával nem kell majd részletesen elszámolni.