A 2014-2020-as fejlesztési ciklus talán legfontosabb programjának, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (GINOP) pályázataira 2014 óta összesen 41 felhívás tettek közzé 865 milliárd forintos keretösszeggel. Az értékelési folyamat közel 4 ezer pályázat esetében zárult le - ezek mintegy 409 milliárd forintnyi forrást ölelnek fel.

A szerződött pályázatok száma 1750 darab, mintegy 180 milliárd forintnyi keretösszeggel, kifizetés ugyanakkor még csak mintegy 11 milliárd forint értékben történt - ismertette Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.

A nyerészkedők hátrányban

Elmondta: tavaly 12 kapacitásbővítő felhívás tettek meg a kkv-k felé, a beérkezett igények összesen 240 milliárd forintnyi keretösszeget céloztak meg. Eközben az előző ciklus GOP pályázataiban, a hasonló profilú felhívásokra kilenc év alatt a teljes keret 368 milliárd forint volt.

A k+f pályázatoknál még szélsőségesebb arány-eltolódást látunk: A GINOP-ban kétszer annyi támogatási igény érkezett, mint az előző ciklusban a GOP-ban: akkor összesen 241 milliárdot igényeltek, míg az új ciklusban már mintegy 500 milliárd forintot céloztak meg a vállalkozások.érkezett a Ginopban. Nem tudni, hogy ez a hatalmas igény puszta "nyerészkedést" takar, vagy valóban ennyire dübörög a gazdaság.

Annyi bizonyos: az új ciklusban alaposan átvizsgálják majd a kérelmező cégeket. A 25 milliárd forint támogatásintenzitás feletti közbeszerzési kötelezettség miatt nagyobb lesz a transzparencia is. Ezzel együtt ez jelentős anyagi és időbeli többletterhet jelent majd a pályázói és a döntéshozói oldalnak egyaránt.

A minisztérium összetett árellenőrzési módszertant dolgozott ki, illetve pályázatkezelőket alkalmaz majd, akik az adott projekt költségvetésbe beállított tételeinek árát ellenőrzik majd.

A helyettes-államtitkár szerint az összes beérkezett pályázat 77 százalékára hiánypótlást kell kiküldeni, s a hiánypótlási procedúra gyakorlatilag az eljárás megismétlését jelenti. A pályázatok leggyakrabban triviális dolgokon - például hibás, vagy, hiányzó aláíráson, nem megfelelő árajánlatokon - buknak meg. A rossz arányokon a minisztérium javítani kíván.

Minden átláthatóbb lesz - jönnek a fakszok

Az új ciklusban egy új "szemléleti" törvényt alkottunk, amelynek lényeg, hogy a pályázatokban egyebek között a minőségi kritériumok és a legjobb ár-érték arány kerüljön előtérbe - hívta fel a figyelmet Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Ennek keretében az eljárási határidők rövidültek: korábban 45 nap állt rendelkezésre a nyilvános ajánlattételre, amely mostanra 30 napra csökkent, emellett bevezettük a gyorsított, nyílt eljárást.

A közbeszerzési, valamint a jogorvoslati dokumentumok hozzáférése ingyenes lett, a jogorvoslati díj pedig csökkent.

Újdonság továbbá a normatív alkalmasság bevezetése, ami fixen meghatározza, hogy egy ajánlatkérő milyen referenciákat és árbevételi követelményt írhat elő. Bevezetésre került a műszaki ekvivalencia elve, ennek köszönhetően immár nem korlátozzák azt korlátozták, hogy árbevétel és referencia kapcsán mi lehet a maximálisan elvárt.  Az új pénzügyi alkalmassági szabályokat szemléltetve elmondta: száz forintos munka esetén összesen száz forint összes árbevételt írható elő az ajánlatkérő

A 25 millió forint feletti beszerzésnél közbeszerzési pályázatok lebonyolítását segítve új nemzeti eljárásrendet, hoztak létre, ami a transzparenciát maximálisan segíti. A döntéshozók új értékelési szempontrendszert dolgoztak ki: ennek keretében már megvizsgálják például, hogy milyen szakembergárda áll a cégek mögött, milyen anyagokat dolgozik, a monitoringban továbbá a környezetvédelmi szempontok is megjelenhetnek. Mindezen túl szigorúbb lesz a szerződés teljesítésének ellenőrzése is.

Az átláthatóságot segíti, hogy az új rendszerben a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadókat (faksz), alkalmaznak, így az eljárásrendben cégek immár nem lehetnek szereplők, csakis a személyek tanácsadók.

Nem akarnak burkolt egyetemfinanszírozást

A 2014-20-as ciklusban 1200 milliárd forintot költhetnek a pályázók kutatás-fejlesztésre és innovációra. Ennyi pénz a rendszerben korábban még soha nem volt - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

Fontos, hogy az új rendszer ne csak pénzlehívásokról és pénzköltésről szóljon, ezért egy hatékony forráskoordinációra van szükség. Az értékelés és ellenőrzés szempontrendszere ezért alapos és szigorú lesz: fő prioritása az újdonságtartalom és a nemzetközi versenyképesség lesz A felfedező kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innovatív vállalkozások kiegyensúlyozott ösztönzése a cél. A bírálati szempontrendszer teljesen nyilvános lesz: a bírálói adatbázisban 15 ezer szakértő kapott helyet. A pályázatok benyújtásának menetrendje célirányos lesz, amelynek részét képezi a szakpolitikai véleménykérés és a szakpolitikai értékelés.

A szakember elmondta: óriási az érdeklődés némelyik pályázatot négy-ötszörösen túlpályázták. Érkeztek kiemelkedő színvonalú pályázati projekttervek, ugyanakkor számos koncepció nélküli projektterv is van. Ezek sorában találunk például beruházási igényt kutatási-fejlesztési (k+f) köntösben, sokan egyetemfinanszírozást kívánnak így megoldani leplezve, s az elnyert támogatás jelentős részét bérköltségekre fordítanák.

Pálinkás József arra intett: az intézményeknek nem érdemes hasonló módszerekkel próbálkoznia, emellett biztat mindenkit, hogy önmaga írja meg a pályázatát s külső szakértőt csak a formai dolgok ellenőrzésére, a hiánypótlásra vegyen igénybe.

Megdöbbentő változás 2010 óta

A 2009-2015 közötti közbeszerzési adatok kielemezve az uniós forrásosztásnál azt látjuk: csökken a versenyerősség - így kevesebb a szereplő a pályázatokon -, növekszenek a korrupciós kockázatok, növekvő gyakoriságú és mértékű túlárazás, amelynek becsült értéke 140-320 százalékos - magyarázta Tóth István János, az, MTA KTI, Korrupciókutató Központjának munkatársa.

Az intézet több éves munkával - többek között adatkódolással, big data eszközökkel - hozta létre e témában készült tanulmányát az EU FP7 (Anticorrp), az EU legnagyobb antikorrupciós projektje, valamint a GVH támogatásával. Ennek alapján úgy látja: az EU támogatások "perverz hatása" csökkenti a versenyerősséget, erősítik a túlárazás gyakoriságát, és mértékét és erősítik a korrupciós kockázatok, amely azt jelenti, hogy a döntéshozók a korrupcióra alkalmas feltételrendszert hoznak létre.

2009 óta nagy mértékben csökkent az EU pályázatok transzparenciája - kevesebb előzetes és utólagos hatásvizsgálat született. A pályázatok egyharmada verseny nélkül történik. A korrupciós kockázatok 2010 óta kétszeresére növekedtek: szignifikánsan kevesebb a versenyző, mint az esetben, amikor nem EU pénzeket, hanem hazai közpénzt költenek. Indikátoraink szerint a túlárazás jelensége közel nyolcszorosára növekedett 2010 óta, azelőtt nem volt jellemző e gyakorlat, szinte a nullához konvergált, azóta viszont szigorúan monoton nő. Igaz nem nem mindenhol van túlárazás - például az építőiparban ritka -, de ahol van, ott nagyon erős.

Tóth szerint mindez azért is jelentős probléma, mert az EU pénzek az összes közbeszerzési forrás 40-60 százalékát ölelik fel.