Megállhatott az import élelmiszerek térnyerése a hazai piacon a KSH adatai szerint. Tavaly és tavalyelőtt is 59 százalék alatt volt a behozott termékek (élelmiszer, ital és dohány) forintértéke a belföldön előállított és értékesített termékek összértékéhez viszonyítva a csúcsévet jelentő 2011-es, 61 százalék feletti érték után.

A gyenge forint az ok

Arról a hivatal adatai nem adnak iránymutatást, hogy az import mekkora hányada landolhatott a végül exportra került termékekben. Ha az egyszerűség kedvéért azzal számolunk, hogy az import teljes egészében itthon kerül forgalomba (ami persze nem így van), a belföldi piacon a külföldről származó termékek aránya hajszállal 37 százalék alatt állt 2012-ben és 2013-ban a 2011-es 38 százalék után. Az import előretörése azonban így is látványos volt, 2004-ben a belföldi forgalomban a külföldi termékek aránya még nem érte el a 20 százalékot sem.

A közelmúltban valóban csökkent a hazai élelmiszerpiacon a külföldi termékek súlya, Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági nagyvállalkozó szerint 29-30 százalékra tehető ez az arány. Az Antall-kormány mezőgazdasági közigazgatási államtitkára aláhúzta: a szaktárca szerint ez az ő intézkedéseik eredménye, de a gyakorlatban a forintgyengülés importdrágító hatásairól van szó.

Szlovákia az egyik legnagyobb

Viszonylag kis országokkal is sikerül jelentős külkereskedelmi forgalmat lebonyolítanunk. Raskó szerint a NAV számára mindenképp elgondolkodtató lehet, hogy az ötmilliós Szlovákiába tavaly félmilliárd euró értékben exportált Magyarország élelmiszertermékeket, 357 milliós import mellett. Összehasonlításul: a legnagyobb partnernek számító Németország esetében a magyar kivitel 864 millió, a behozatal pedig 792 millió eurót tett ki. Nem csak a közismert cukorról van szó, jelentős a kávé, a kakaó és a déligyümölcs forgalma is.

Pontosan egytucatnyi országgal bonyolította le tavaly Magyarország élelmiszer-külkereskedelmének háromnegyedét. A top 10 exportcélpont és a top 10 importforrás listája között alapvetően csak a résztvevők sorrendje jelenti a különbséget, illetve az, hogy a legnagyobb piacaink között ott van Oroszország, a beszállítók között pedig nincs, míg Belgium esetében fordított a helyzet. Utóbbi egyébként 2013-ban Szlovéniát kiszorítva iratkozott fel a legjelentősebb beszerzési források 10. helyére. Nagy-Britannia a kakukktojás, mert bár sem az import, sem az export top 10-ben nem szerepel, az összesített külkerforgalmat tekintve épp a 10. helyen áll.

Irány Oroszország?

Keleti nyitás ide vagy oda, az ígéretes orosz piacon tavaly is csak nyolcadannyi élelmiszert tudtunk értékesíteni, mint a legnagyobb partnernek számító, a multik jelenléte miatt is jobban elérhető Németországban. Igaz, az Oroszországba irányuló szállítások értéke 2012-höz képest 22 százalékkal nőtt, e piac részesedése a kivitelből 3,6 százalékra emelkedett.

Cikkünk az infografikon után folytatódik, görgessen!

 

Az orosz piac óriási, de maga a teljes kiszámíthatatlanság Raskó szerint, hiszen egy váratlan importkorlátozás könnyen romba döntheti a magyar cégek mégoly jól felépített exportprogramjait is. Most épp az állategészségügyi indokokkal bevezetett sertéshús-importstop okoz károkat, amit bár áprilisban feloldhat Moszkva, így is kiesett két hónap. Ha az ukrán helyzet kapcsán az agrár- és élelmiszertermékek kereskedelmére korlátozásokat vezetne be Oroszország vagy az EU, annak az unió exportőrei látnák kárát, hiszen az orosz piacot más versenytársak bármikor el tudnák látni.

Szidjuk a multikat vagy sem?

Az élelmiszer-kiskereskedelemben jelen lévő multik révén - amellett, hogy jelentős importot bonyolítanak le - egyre több magyar vállalkozás jut regionális beszállítói szerephez, ami az exportot növeli. A Tesco például 40 milliárd forint értékben ad el magyar élelmiszert a cseh, a lengyel és a szlovák áruházaiban. Mindemellett Raskó szerint a magyar termékeket külföldön terítő láncok csalódottak, mert nincs elég jelentkező beszállító, holott a jelenleginél sokkal többet el lehetne adni. Azaz piac van, áru nincs, pedig akár 12-13 milliárd forint is lehetne a magyar agrár- és élelmiszerkivitel értéke Raskó György szerint.

Ha ennyire vonzó az exportpiac, hogyhogy nincs olyan befektető, amelyik azonnal ráugrik az ígéretes lehetőségre? Raskó szerint a mezőgazdaság átpolitizáltsága az oka annak, hogy az elmúlt négy évben nem érkezett külföldi beruházó a hazai hús-, tej-, gabona- és konzerviparba. (Az az élelmiszeriparban befektető alap, amelyet Raskó képvisel, Magyarországon egyetlen invesztíciót sem kezdeményezett, a régió más országaiban azonban igen.) Ez is közrejátszott abban, hogy áttevődött Lengyelországba a régiós élelmiszertermelés súlypontja, illetve abban, hogy Magyarország a feldolgozott élelmiszerek kivitele helyett a térség vezető élőállat-exportőrévé vált - ezeket a sertéseket, marhákat azután egyre nagyobb hányadban Romániában dolgozzák fel.

Az sem segíti a magyar feldolgozottélelmiszer-exportot és a beruházásokat Raskó szerint, hogy a szaktárca az ágazat 2-3 százalékát jelentő manufakturális élelmiszertermelést favorizálja, holott - véli az agrárszakértő - ez a feketepiac térnyerésével is együtt jár. Az új uniós költségvetési ciklusban sincs nyoma annak, hogy a kormány foglalkozna a professzionális nagyüzemi termeléssel, csak a kézműves élelmiszertermelés támogatása van napirenden. Márpedig ezekkel nagy mennyiségben nem lehet exportot csinálni - hangsúlyozza Raskó. (A képhez hozzá tartozik, hogy az Élőlánc ökopárt korábban élesen kritizálta Raskó családigazdaság-ellenességét.)